Egy pár kérdés Jehova Tanúihoz:
2012. február 14., kedd
MJ válasza
Az oldal színvonalát megőrizendő, nem célom egy Mónika-show típusú irányt venni a bejegyzéseket illetően. Mivel korrektnek tartom magam, minden esetben, így közlöm MJ válaszát, ugyanúgy VÁLTOZTATÁSOK NÉLKÜL, ahogyan a beszélgetés esetében is tettem. Az egyetlen dolog amit megváltoztatok, azok a nevek, a jogi támadások elkerülése végett. Konkrét személyek neveit az oldalon SEHOL sem találjátok, kivéve a közlésbe beleegyezettekét, illetve a közismert szervezeti tagokét.
M Z J január 12., 4:00
Kedves JJ!
Sajnos egy keresztény barátom informált róla (igen, gyarló ember, aki hitehagyott oldalakat olvas), hogy bejelölted facebookon és ezek után a kíváncsiságtól vezérelve ránézett a blogodra, mivel látta, hogy Jehova Tanúival foglalkozol. Azt is közölte hogy egy valószínűleg kettő közt folyt őszinte, privát beszélgetést, számomra érthetetlen módon közzétettél (természetesen egyes részeket kihagyva, hogy a beszélgetés színét ellenem tudd feltüntetni és sikeresen negatívan beállítani).
Az elhangzottakat teljes mértékben jó szándékból mondtam neked, mint régi, gyermekkori barátnak. Sajnálom, hogy ide süllyedtél, hogy már engem is személy szerint próbálsz lejáratni. A mondandómban kapcsolatosan semmit nem írtam volna másként ma se, hiszen végig, mint egy gyermekkori baráttal (?), akit több mint 20 éve ismerek, őszinte voltam.
Amint láttad én nem töröltelek az ismerőseim közül, mint páran tették, nem voltam egyszer se bántó az irányodban. Ami magamat illeti, mint jól tudod nem vagyok megkeresztelve, te magad a keresztelen hirnökségeddel százszor nagyobb karriert futottál be nálam, jól tudod. Több, mint 4 évig nem is voltam a gyülekezet közelében sem, hanem, ahogy a legőszintébben megírtam, más helyeken jártam. 5 hónapja kezdtem el újra járni az összejövetelekre, a munkám miatt sajnos még oda is rendszertelenül, de ez vis maior szituáció a jelenlegi életemben nem tudok már munkát találni itt küldöldön egyelőre.
Bár azt mondtam, nem fogok soha többet belépni az oldaladra, sajnos gyarló mivoltomból és a kíváncsiságtól vezérelve a rólam közölt blog miatt mégis megtettem. Elolvastam a közölt cikkedet és a kommentálókat is a korrektség és a tisztánlátás végett.
Amit szeretnék kérni Tőled, hogy engem ne azonosítsál Jehova Tanúival semmilyen fórumon se a fentebb leírt, általad és édesapád által is ismert tények miatt. Egyelőre nem vagyok erre méltó ember, és sosem említettem korábban se, hogy az volnék. Mégis a blogodban engem Jehova Tanúival azonosítanak, vagy mint leendővel. Ez már irreleváns. Nagyon jól tudod ki vagyok és milyen messze állok sajnos én attól az életviteltől. Ezért kérlek, ha már az engedélyem nélkül, joggal egyébként ellenes módon (félre értés ne essék, eszem ágába sincs beperelni Téged, vagy bármi ilyen botor gondolat nincs a fejemben véletlenül se) közölsz dolgokat és a személyemmel kapcsolatosan egyértelmű utalásokat teszel, akkor kérlek azt ne abban a fényben tedd, hogy engem bárki Jehova Tanúival egy szinten kezeljen vagy azonosítson. Ők nem ilyenek, mint én voltam és még sajnos vagyok is sok esetben. Az egyetlen eredményem a saját szememben, hogy rendszeresen eljárok már az összejövetelekre és próbálom elhagyni a volt életvitelem, ami egy botrányos félrecsúszás volt.
A katolikus egyetemet is ebben az időszakomban kezdtem el, amikor 100%-ban elhagytam a vallásos életutat és igen, támadhatsz ezen a színtéren, elismerem. Ezért sem említettem magamat sohasem Jehova Tanújaként a beszélgetés során. Csak egy olyas valakiként, aki bár ismeri az írásokat és szeretne is aszerint élni, mégsem sikerül neki még ma sem teljesen és talán sohasem fog. Ezért hangsúlyozom, kérlek ne állíts be a szüleim iránt talán még valamelyest érzett tiszteletedből kifolyólag se (ha általam már ilyet nem táplálsz ismeretlen okból kifolyólag) Tanúként még egy magamfajta embert, mert ez inkorrekt a részedről.
Engem bánthatsz, ha szeretnél, de ne a szervezetet minősíts általam, megint féligazan az én példámmal, mert még erre nagyon nem vagyok méltó ember. Bár az lennék! Sajnálom, hogy a kommentálók ez alapján a beszélgetés alapján így azonosítottak, de megértem, mivel a hamis színben feltüntetés esete áll fenn, ráadásul a valós tények ismerete mellett.
Nem tagadom, örülnék, ha törölnéd a bejegyzést és kihagynál az egész tortúrádból. De elfogadom, ha ezt így érzed emberinek és korrektnek a részedről. Én magam nem tennék ilyet és ezzel nem lelkiismeret furdalást szeretnék előidézni benned. Csupán annyit, hogy legalább azokat az embereket bántsd, akik téged bármikor is bántottak (bár Krisztus sajnos ezt sem tanította: kő-kenyér), ha vannak ilyenek. Én úgy érzem, ha eljöttél még kb. 2 éve a barátnőddel hozzánk szívesen láttunk, étellel, itallal. Előtte is bármikor. Édesapám is többször ment el hozzátok barátsággal Veresegyházára. Sajnálom és hangsúlyozom nem értem... Ezzel az egésszel az a baj, hogy vallási kérdésként van kezelve és igazolva egy mérhetetlen emberi jellemhiba. Ez már nem vallási kérdés ezen a ponton, hanem emberségi. Még egyszer mondom, azt is elfogadom, ha fennhagyod a bejegyzésedet a rám utaló egyértelmű utalásokkal együtt is akár! Ha továbbra is így tennél, akkor legalább kérlek, kicsit pontosabban, mint ahogy az előző beszélgetésben tetted, ezt a levelemet tedd közzé. Hátha valaki érti mit szeretnék közölni benne és nem kizárólagosan a negatívumokat látja meg mindenben, amit rögtön a szervezet ellen lehetne fordítani, akár egy magamfajta, még nagyon is kívülálló személy példája által is.
Még mindig barátsággal,
MJ
Kedves JJ!
Sajnos egy keresztény barátom informált róla (igen, gyarló ember, aki hitehagyott oldalakat olvas), hogy bejelölted facebookon és ezek után a kíváncsiságtól vezérelve ránézett a blogodra, mivel látta, hogy Jehova Tanúival foglalkozol. Azt is közölte hogy egy valószínűleg kettő közt folyt őszinte, privát beszélgetést, számomra érthetetlen módon közzétettél (természetesen egyes részeket kihagyva, hogy a beszélgetés színét ellenem tudd feltüntetni és sikeresen negatívan beállítani).
Az elhangzottakat teljes mértékben jó szándékból mondtam neked, mint régi, gyermekkori barátnak. Sajnálom, hogy ide süllyedtél, hogy már engem is személy szerint próbálsz lejáratni. A mondandómban kapcsolatosan semmit nem írtam volna másként ma se, hiszen végig, mint egy gyermekkori baráttal (?), akit több mint 20 éve ismerek, őszinte voltam.
Amint láttad én nem töröltelek az ismerőseim közül, mint páran tették, nem voltam egyszer se bántó az irányodban. Ami magamat illeti, mint jól tudod nem vagyok megkeresztelve, te magad a keresztelen hirnökségeddel százszor nagyobb karriert futottál be nálam, jól tudod. Több, mint 4 évig nem is voltam a gyülekezet közelében sem, hanem, ahogy a legőszintébben megírtam, más helyeken jártam. 5 hónapja kezdtem el újra járni az összejövetelekre, a munkám miatt sajnos még oda is rendszertelenül, de ez vis maior szituáció a jelenlegi életemben nem tudok már munkát találni itt küldöldön egyelőre.
Bár azt mondtam, nem fogok soha többet belépni az oldaladra, sajnos gyarló mivoltomból és a kíváncsiságtól vezérelve a rólam közölt blog miatt mégis megtettem. Elolvastam a közölt cikkedet és a kommentálókat is a korrektség és a tisztánlátás végett.
Amit szeretnék kérni Tőled, hogy engem ne azonosítsál Jehova Tanúival semmilyen fórumon se a fentebb leírt, általad és édesapád által is ismert tények miatt. Egyelőre nem vagyok erre méltó ember, és sosem említettem korábban se, hogy az volnék. Mégis a blogodban engem Jehova Tanúival azonosítanak, vagy mint leendővel. Ez már irreleváns. Nagyon jól tudod ki vagyok és milyen messze állok sajnos én attól az életviteltől. Ezért kérlek, ha már az engedélyem nélkül, joggal egyébként ellenes módon (félre értés ne essék, eszem ágába sincs beperelni Téged, vagy bármi ilyen botor gondolat nincs a fejemben véletlenül se) közölsz dolgokat és a személyemmel kapcsolatosan egyértelmű utalásokat teszel, akkor kérlek azt ne abban a fényben tedd, hogy engem bárki Jehova Tanúival egy szinten kezeljen vagy azonosítson. Ők nem ilyenek, mint én voltam és még sajnos vagyok is sok esetben. Az egyetlen eredményem a saját szememben, hogy rendszeresen eljárok már az összejövetelekre és próbálom elhagyni a volt életvitelem, ami egy botrányos félrecsúszás volt.
A katolikus egyetemet is ebben az időszakomban kezdtem el, amikor 100%-ban elhagytam a vallásos életutat és igen, támadhatsz ezen a színtéren, elismerem. Ezért sem említettem magamat sohasem Jehova Tanújaként a beszélgetés során. Csak egy olyas valakiként, aki bár ismeri az írásokat és szeretne is aszerint élni, mégsem sikerül neki még ma sem teljesen és talán sohasem fog. Ezért hangsúlyozom, kérlek ne állíts be a szüleim iránt talán még valamelyest érzett tiszteletedből kifolyólag se (ha általam már ilyet nem táplálsz ismeretlen okból kifolyólag) Tanúként még egy magamfajta embert, mert ez inkorrekt a részedről.
Engem bánthatsz, ha szeretnél, de ne a szervezetet minősíts általam, megint féligazan az én példámmal, mert még erre nagyon nem vagyok méltó ember. Bár az lennék! Sajnálom, hogy a kommentálók ez alapján a beszélgetés alapján így azonosítottak, de megértem, mivel a hamis színben feltüntetés esete áll fenn, ráadásul a valós tények ismerete mellett.
Nem tagadom, örülnék, ha törölnéd a bejegyzést és kihagynál az egész tortúrádból. De elfogadom, ha ezt így érzed emberinek és korrektnek a részedről. Én magam nem tennék ilyet és ezzel nem lelkiismeret furdalást szeretnék előidézni benned. Csupán annyit, hogy legalább azokat az embereket bántsd, akik téged bármikor is bántottak (bár Krisztus sajnos ezt sem tanította: kő-kenyér), ha vannak ilyenek. Én úgy érzem, ha eljöttél még kb. 2 éve a barátnőddel hozzánk szívesen láttunk, étellel, itallal. Előtte is bármikor. Édesapám is többször ment el hozzátok barátsággal Veresegyházára. Sajnálom és hangsúlyozom nem értem... Ezzel az egésszel az a baj, hogy vallási kérdésként van kezelve és igazolva egy mérhetetlen emberi jellemhiba. Ez már nem vallási kérdés ezen a ponton, hanem emberségi. Még egyszer mondom, azt is elfogadom, ha fennhagyod a bejegyzésedet a rám utaló egyértelmű utalásokkal együtt is akár! Ha továbbra is így tennél, akkor legalább kérlek, kicsit pontosabban, mint ahogy az előző beszélgetésben tetted, ezt a levelemet tedd közzé. Hátha valaki érti mit szeretnék közölni benne és nem kizárólagosan a negatívumokat látja meg mindenben, amit rögtön a szervezet ellen lehetne fordítani, akár egy magamfajta, még nagyon is kívülálló személy példája által is.
Még mindig barátsággal,
MJ
Beszélgetés egy leendő tanúval
2011.01.08.
JJ - üdvözlet!
MJ - szervusz
hogy s mint?
MJ nem elérhető.
MJ elérhető.
MJ - ebből nem derült ki, szervusz
JJ - hali
na itt vagyok
MJ - igen
hogy s mint?
JJ - apud valamilyen formában szokott online lenni?
megvagyok, saját albérlet, fordítgatok
van egy barátnőm akivel 4 éve vagyok együtt
MJ - hol laksz?
laktok?
veresegh
yázán
?
JJ - aham
MJ - és fordításból élsz?
miket?
JJ - XYZ programokat
fordítóirodának
meg csinálgatok egy blogot, biztos hallottál már róla
MJ - láttam
de a célját nem különösebben tudtam értelmezni
milyen cél motivál ennek a blognak az üzemeletésében?
JJ - annyi, hogy itt a vének elkanászodtak
magam miatt nem érdekelne, csak anyuékat tönkretették
ezért először lejártam a teokratikus, hivatalos utakat
amiknek nem lett eredménye
így ezért választottam a nyivánosságot és ennek lett eredménye!
MJ - mi lett az eredménye?
JJ - a helyi vénektől független kivizsgálások indultak
így nem a kecskék vigyáznak a káposztára
hanem végre köf és kerületfelvigyázói kivizsgálás
a vénektől függetlenül
MJ - értem
JJ - én csak egyetlen dolgot szerettem volna
nem a saját igazságom
hanem hogy a saját teokratikus szabályaik szerint menjenek a dolgok
a veresegyházi történetekben olvashatsz pár esetet
MJ - és szerinted ez a blog támogatja Jehova Tanúit és az evangélium (örömhír terjesztését)?
JJ - amik mellett akármennyire is nem járok, nem tudtam elmenni
MJ - úgy értem, egy kívülálló olvas egy ilyen blogot
utána Ő neki jó benyomása lesz Jehova Tanúiról?
JJ - hát igen átcsapott egy másik irányba
egy melléktevékenység folyamán
fordítgatok c.t.russell, ray franz eredetiket
MJ - a kérdésem annyi tisztán: Te ártani szeretnél Jehova Tanúi szervezetének vagy támogatni?
eldöntendő kérdés
JJ - segíteni szeretnék azoknak akik nem kapnak válaszokat csak elmarasztalást
ártani nem szeretnék
csak az objektív vizsgálatot segítem
MJ - és ezek a régi Russel szövegek milyen relevanciával bírnak a mi korunkban?
JJ - véleményt nem írok
csak tényeket és forrásokat
MJ - Tehát te azon a vélemén
yen vagy
JJ - olyannal mint például a saturnália a karácsonyra
az eredete miatt nem ünnepeljük, mert az pogány
MJ - hogy ezzel a bloggal nem ártasz, hanem építed a szervezet jövőjét
JJ - így a szervezet eredetét is szabad vizsgálnunk
ugyanerre a sémára érted?
MJ - Szerinted ez a Krisztusi üzenet lényege, hogy az elején volt pár félreértelmezés és félremagyarázás, mint például
kezdetben még ünnepelték a Karácsonyt, meg cigarettáztak, stb...
valóban ez lenne a legdominánsabb pont a Bibliában
itt egy dolgot kellene szerintem tisztán látni
Krisztus parancsa mi volt?
JJ - "Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más
istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott
egy igét? Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az
Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!"(5 Mz 18:20-22)
1914 1975 ensz tagság...
MJ - Hírdessük az evangéliumot
ez az parancs
az evangélium jelentése örömhír
Te vajon ezt az örömhírt hírdeted?
nemde inkább egy romboló, derogatív üzenetet közölsz az emberek irányába?
JJ - én a wts történelmet hirdetem
ugyanis
"Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más
istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott
egy igét? Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az
Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!"(5 Mz 18:20-22)
MJ - én csak azt nem értem, hogy kinek származik ebből haszna
rendben, akkor hamis vallás Jehova Tanúi
miért nem hagyod ott az egészet?
JJ - azoknak akik nem tudnak objektíven dönteni ezen tények, ismeretek hiányában, a bibliavers pedig agyonüti 1914-et és
1975-öt a dohányzást és a karácsonyt is
azért foglalkozok ezzel, mert sok család megy tönkre emiatt
sokan lesznek depressziósak
MJ - és alapítasz egy vallást veresegyházi központtal
JJ - és sokan szenvednek
nem eszemben sincs
MJ - és ettől most ők jobban érzik magukat?
JJ - csak tényfeltárás
jobban megértik, hogy miért szenvednek ott ahol örvendezniük kéne
MJ - itt egyértelműen egy nagyon negatív szemléletmódból vizsgálsz kérdéseket
csak a negatívum
arról nem írsz, hogy anyagilag kisegítik egymást a testvérek
hogy ha anyám eltöri a lábát
minden nap bevisz neki valaki a kórházba ételt
minden nap más látogató
JJ - vannak pozitívumok is természetesen, de azokat is hirdetik
szívesen megírok ilyen történeteket is
MJ - hogy apám, meg a gyülekezet jár az időseknek felolvasni
minden héten
JJ - és kirakom, de még nem kaptam
MJ - nem, ezeket te nem keresed
JJ - igen de a vöröskereszt is segít az árvízkárosultakon
MJ - csak a botrányt, mert az sikervonzóbb
JJ - és a krisnások is főznek a csöveseknek
MJ - igen, mert azok az emberek sem rossz emberek
te tényleg azt hiszed, hogy valaki aki ebbena szervezetben van
tökéletes ember és nem követ el hibákat?
eleve miért velük foglalkozol
a vénekkel, a testvérekkel
miért nem Istennel
a te saját kapcsolatoddal Istennel
JJ - jt sem rossz emberek és követnek el hibákat, csak ahhoz senkinek nincs joga szerintem, hogy életeket és családokat
tegyen tönkre
MJ - ha ebben a szervezetben mindenki tökéletes lenne és nem lenne hiba, akkor hol dőlne el a vitakérdés?
hol lenne a kísértés?
hogy melyik oldalon foglalsz állást?
Isten vagy Sátán oldalán
te ezzel, mivel tökéletesen az evangélium örömhíre ellen prédikálsz egy derogatív üzenetet
biztosan nem Istentől jövő indíték vezérel
akkor vajon ki?
JJ - ebben a szervezetben a vitakérdés a hamis próféciákon és kiigazított tanításokon dől el, a fentebb említett
bibliavers fényében illetve a szervezet gyümölcsein
MJ - ezen érdemes elgondolkodni
Jézus azt mondta, hogy kövessük Charles Russelt?
JJ - lehet hogy a ti gyülekezetetek okés, de itt lapátolni lehet a szart
MJ - vagy azt mondta, hogy kövessük JJ-t?
nem emberekkel kellene foglalkozni
és nem ilyen módszerekkel
JJ - nem is kezdtem volna ezt az egészet ha teokratikusan intézik a problémákat
MJ - amivel a szervezet működése ellen tevékenykedsz
ami talán a szándékos bűn kategóriájába is eshet
JJ - nézd MJ ember lehet sikeres isten ellen? ugye nem
így hiába csinálok akármit, ha ez isten szervezete
MJ - vitakérdésben egy álláspontot felveszel
JJ - azonban úgy tűnik bokán rúgom őket eléggé
MJ - és az nem Istené
ezt magad is beláthatod
JJ - én nem vitakérdésezek
MJ - csak a legfőbb isteni parancsnak nem teszel eleget
JJ - én csak a saját történelmüket vizsgálom a saját eszközeik fényében és a biblia fényében
hitvitákkal nem foglalkozom egyelőre
MJ - próbáltak már sokan mások ezzel foglalkozni
JJ - és nem törődök hitbeli dolgokal
MJ - voltak itt már igazhitű Jehova Tanúi
JJ - ha elbuktak én is el fogok
MJ - egy a baj, áldás sosincs semmi rajtuk
és elhalnak
JJ - értem
MJ - én nem értem továbbra sem a rombolás célját
a te eredményed az, hogy amit a másik felépít azt lerombolod?
ha otthagyod az egészet
és elvagy az életben
tisztelet becsület
téged ez nem érintet meg
de hogy rombolni
JJ - MJ, figyelj ez az, amit sosem értettem
MJ - amikor alapvetően odamész, kedves emberekről van szó javarészt
és azt a pár rossz esetet kiemeled?
ez a nagy siker?
és én nem sértegetlek
JJ - miért tekintik rombolásnak a tényfeltárást, bibliaversekkel fűszerezve?
MJ - szerencsére az én álláspontomat a kérdésben nem tudod felborítani
JJ - nem értem ez mitől rombolás
azért mert kellemetlen sárfoltok a fehér köpeny rojtjain?
nézd csak pár kérdés amiknek te is utána járhatsz, sőt talán tudod is rájuk a válaaszt
c.t.russell a gízai piramisból jövendölte meg először 1874-et majd 1914-et?
a társulat hogyan azonosítja az ensz-et? volt az ensz tagja? aláírta a belépési egyezményt amelyben az áll hogy
egyetért a szellemiségével?
(un.org-on fenn van)
MJ - Egy kérdésre válaszolj: Az én Istennel való kapcsolatomat ezek a történelmi puffogtatások hol érintik?
vagy akár a családomat?
vagy bárkit?
kit érdekel ez a jelenkorban?
JJ - ott hogy egy ilyen múltú szervezet tagjai
ennyi
MJ - akkor mutass nekünk másikat
JJ - Mi a közös a következő dátumokban, a vallásuk tanításait figyelembe véve?
1881, 1874, 1914, 1918, 1920, 1925, 1975
MJ - átmegyünk
mutass nekünk egy jobbat, ahogy korábban említettem már
esküszöm átmegyek
csak mutass egy jobbat
na ez a baj
hogy az nem megy
eddig tart a nagy érvelés, meg a kutatgatás
JJ - nézd, jobbat nem tudok így 21 évesen, bevallom
MJ - csak nincs más szervezet
JJ - de ha valamiről nem tudunk az nem azt jelenti, hogy nem létezik
igen mivel nincs más jó lesz ez is???
ez elhasalt érvelés szerintem
MJ - nem, te nem értetted meg a Biblia üzenetét még
most kezd el kitágulni a tudatod
és felfogni
kérdéseid merülnek fel
JJ - nem foglalkozom vele, de ismerem
MJ - egyszer talán megérted mit üzent Jézus nekünk
JJ - én ezekkel a fentebb említett megtámadhatatlan dolgokkal foglalkozom
MJ - te még nem Istennel foglalkozol, hanem emberekkel
gyarló emberekkel
ezért az egész érdektelen
nem vezet sehova
senki sem állította, hogy nincsenek hibák
Jézus nem mondta, hoghy charles T russel
egy jelentős személy lesz
JJ - ha ezek előfordultak a szervezetben, amiket a szervezet sem cáfol és te sem
akkor már csak ezt kell elolvasnunk:
"Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más
istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott
egy igét? Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az
Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!"(5 Mz 18:20-22)
MJ - vagy JJ, vagy Józska Pista
ezt a Bibliaverset még
hányszor másoljuk be?
JJ - érted a paradoxont?
a karácsonyt a pogány eredete miatt nem tartjuk
MJ - De JJ
Karácsonyozzál, ha szeretnél
de ne romboljál
JJ - a beismert tévtanítások és pogány dolgok elhagyása pedig haladás a teljed dél felé
:S
MJ - amikor emberek mennek házról házra
fáradoznak
és ezeket nem hagytuk el?
JJ - én is fáradozva fordítok
MJ - amikkel te foglalkozol régen lejárt lemezek
JJ - csak itthon ülök a gép előtt
MJ - piramisokról ki beszél itt már?
kit érdekel ez?
JJ - és sokkal hatékonyabb vagyok mint az egyész helyi gyülekezet
MJ - de ebből haszna és öröme kinek származik?
ez az örömhír?
JJ - a saturnalia is régen lejárt lemez
MJ - ez az evangélium?
azt csinálod, amit Isten elvár tőled?
JJ - mégis minden 2. őrtoronyban hivatkoznak rá
MJ - ezt várná el tőled isten
amit csinálsz?
nemde más valaki motivál ebben?
JJ - Isten elvárja szerinted a híveitől hogy ismerjék a saját vallásuk, az igaz szervezet történetét?
mit szólttak volna az ókorban ha valaki nem ismerte vola az ősatyái nevét, tetteit?
MJ - hova szeretnél kilyukadni
?
mert bennem kérdések merülnek fel sajnos folyamatosan
ezekkel a féligazságokkal kapcsolatosan, amiket te hirdetsz
negatív dolgokat
JJ - hogy a szervezet történelmét vizsgálni nem bűn és nem negatívum
rendben
ne hidd el őket!!!
de járj utánuk és bizonyítsd be hogy féligazságok
ezt prédikálási időben írhatod
és azt a cikket cáfolatot amit így összehozol
kutatva forrásokal
azt felteszem
eskü
csak el kell küldened e-mailben
és már teszem is fel 10 percen belül
sőt le is törlöm a megcáfolt cikket
megígérem!!!
MJ - én nem ezt érzem az istentől kapott feladatomnak
hogy a piramisokkal foglalkozzak, meg 100 éves történetekkel
JJ - csak tudod itt bukik meg mindig a dolog
egy tanú sem volt képes erre
mindenki csak idáig jutott
pedig sokakat megkértem már
hogy oké rendben, de akkor bizonyítsd és leveszem
és akkor elkezdenek mellébeszélni folyamatosan
MJ - én magamban mindig azt kérdezem, hogy kinek kell vajon hinnem? Kinek a véleményére kell vajon adnom?
neki a véleményére
vagy inkább valaki máséra?
vajon ez az ember Istentől irányítattot?
és érdemes hallgatnom rá?
JJ - ez egy 6 éves kép rólam (saját megjegyzés: belinkelt egy régi kompromittáló képet 15 éves koromból)
MJ - hát ha igen, akkor tényleg nagy hibák vannak itt
JJ - akkor még kereszteletlen hínök voltam
egyébként tádááám
mellébeszélés megint
párszor lefutottam már ezeket a köröket
MJ - vagy a mellbimbo.eu-val
JJ - és mindig itt van vége
MJ - érted?
ez a szellemi töltés
ami belőled árad?
ennyi?
JJ - amikor a bizonyításra kerülne a sor az összes tanúnak elmegy a kedve
és nem érzi feladatának hirtelen
MJ - hát erre a szellemi töltésre lehet nem vagyok kíváncsi
veled csak annyi a baj, hogy nem érzed merre tartasz
és eltorzult a látásmódod
JJ - a tényekről és féligazságokról volt szó eddig tőlem függetlenül
nem tudsz behúzni ebbe az alagútba
elkezdtél személyeskedni
MJ - de érted, most ettől az embertől mit várjak?
JJ - én a független tényeknél maradnék
MJ - tényleg nem szeméyeskedni szeretnék
de hát én ezeket kaptam
információkat
JJ - tőlem semmit
MJ - hogy szegény JJ
bekattant
feladatának érzi
hogy minden negatívumot feltöltsön
internetre
JJ - tőlem függetlenül utána lehet járni ezeknek a dolgoknak?
MJ - meg kapbe jeleket mutogat interneten
JJ - tőlem függetlenül be lehet bizonyítani hogy ezek féligazságok??
minden bizonnyal és lehet hogy pont ez változtatná meg a szemléletem
MJ - hát ez azért takar egy értelmi szintet, már ne haragudj
de ha én úgy érzem, hogy a kapcsoaltom Istennel rendezett
miért kezdjek el a piramisokkal foglalkozni kérlek?:D:D
JJ - érdekes anomália
te most mit emeltél ki rajtam?
MJ - ha te nem látod a sok pozitívumot
amit a szervezet tesz, hogy soha nem lopnának meg
JJ - szerinted hány kép van amin keresztény összejöveteleken keresztényekkel keresztényi módon szórakozok foci sütés ki-mit-tud
MJ - én csak azt, amit a világ felé közvetítesz...
vagy ki mit nem tud
JJ - hmm? mit is emeltél ki belőlem?
MJ - azt, hogy az infantilizmus mételyében vagy még jelenleg
JJ - ezt a viselkedést pár sorral feljebb ítélted el nem így van?
MJ - egy lázadó fiatal
aki most éppen erre fekteti az energiáját
JJ - igen egy 6 éves kép hűen tükrözi a mai énem
MJ - ahelyett, hogy ezeket írogatná, rengeteg más jó cselekedetet hajthatna véghez
csak nem teszi meg
JJ - ez most nem válasz MJ
MJ - mert ez hatástkeltőbb
ezeket puffogtatva
mi a kérdésed pontosan?
megválaszolok
bármit teljes őszinteséggel
és nem sértés szándékával
JJ - köszönöm
szóval említetted, hogy miért csak a negatívumokat emelem ki a társulat múltjából (én nem személyeskedtem)
a kérdésem, te miket emeltél most ki az én személyiségemből?
ez nem álszentség?
MJ - pontosan azokat amit felém és a blogod által mások irányába is közvetítesz
a negatívumokat
a destruktív személyiségedet
ami nem építő
romboló hatású
senkinek sem lesz jobb hangulata, senki sem fogadja az örömhírt a te üzeneted által
pedig hangsúlyozom: az örömhírt kellene terjesztened
Isten akaratát
elméletileg ismered a Bibliát? Mi tart vissza?
JJ - akkor egy még egy kérdés: ezek a féligazságok az én személyiségem minősége nélkül is cáfolhatóak?
MJ - de te nem a Bibliával foglalkozol, hanem emberekkel
nem szükséges a cáfolásuk
mert nem feladata egy keresztény embernek
JJ - akkor miért jelentennek problémát?
MJ - egy keresztény embernek istennel kell a viszonyát rendeznie
és ha ismeri, akkor a Biblia üzenetét hirdetni
amíg te nem ezt teszed, nem releváns és hiteles a mondandód
hiszen nem értetted meg a Biblia üzenetét
vagy csak nem akarsz aszerint élni
akkor pedig egyértelmű, hogy ki mellett foglaltál állást
Sátán mellett a vitakérdésben
hiszen te magad mondtad ismered
de nem cselekszed
magad vallod be, hogy ki mellett állsz sajnos
ez a legszomorúbb
és te is tudod, hogy nem ez Isten parancsa
amit jelenleg csinálsz
erre senki sem kért fel
szánt szándékkal nem cselekszed a Biblia üzenetét és ehhez semmi köze Jehova tanúinak
egy katolikus is élhet a Biblia és isten törvényei szerint
egy református is
bárki
JJ - nézd, ha isten ellen vagyok, akkor teljes nyugalommal figyelmen kívül hagyhatjátok a tevékenységem nemigaz?
MJ - ez nem emeberektől függ, akikkel te végig foglalkozol
JJ - mégis mindenkit zavar xD
MJ - hát én teljes mértékben így is teszek vele kapcsolatosan
én nem is írtam rád
JJ - helyes
MJ - hogy JJ
ezeket a hülyeségeket hagyd abba
én itt vagyok (ország)ban már egy ideje, itt járok egyetemre, dolgozom mellette egy hotelben
nincs nekem energiám még piramisozni
meg russelozni
Isten nem kért fel erre
sehol
JJ - pedig lehet hogy érdemes megismerni egy szervezet múltját amelynek tagjai vagyunk
nekem ez az elvem
nem tudom hol hibádzik
MJ - persze jobb szeretném, ha nem rombolná senki sem a szüleim vallását
amiért olyan rossz emberek voltak ennek a szervezetnek tagjai
mint nagyapám, aki 8 évet ült börtönben, hogy ne menjen háborúba
ne lője le az embertársát
aztán mint apám
2 év 8 hónap
fegyvermegtagadásért
JJ - csak jt nem mentek lelkiismereti okok miatt háborúba?
vagy a "jó emberek" sem?
MJ - aki ismeri a Biblia tanítását az nem megy háborúzni
ezt kellene tisztán látni
és máris kitisztulna az elméd
hangsúlyozom: Te emberekkel foglalkozol, egy emberi szervezettel. Ahelyett, hogy a Bibliával és Istennel
foglalkoznál és aszerint élnél
JJ - ez hittagadás kérlek
"emberi szervezet"
MJ - ha itt mindenki tökéletes lenne akkor kihírdethetnénk a paradicsomot a földön
JJ - ne minősítsd a hited
MJ - kik alkotják JJ?
Istenek?
JJ - ki hozta létre
és ki irányítja?
MJ - ez maximum teokratikus szervezet
nem isteni szervezet
JJ - nos ebben egyetértünk
van közös alap
el lehet indulni innen
a teokratikus iskola szerint
te meg vagy keresztelkedve?
MJ - de nagyon súlyosan el vagy tévelyedve, ha ezekben a szavakban keresed a hitet, meg a Biblia üzenetét
akkor azt a cikket nyugodtan közöld
nem, nem vagyok megkeresztelve
de szándékomban áll
az a baj, hogy ezt az útat, ahol te vagy, hidd el, én már bejártam
vissza felé jövök onnan, ahova még te most mész
JJ - omg
akkor hatékonyan tudsz segíteni nekem
a jó útra térni
de most komolyan
MJ - nem, ha attendingoltad
a két évvel ezelőtti kongresszust
a drámát
akkor pont arról szólt
hogy hagyni kell elmenni ilyenkor az embert
egy darabig kutat, keress
azt hiszi, hogy van jobb, mert beleszülettél
vonz a másik oldal
nem veszed észre az értékeit, csak a negatívumokat
mert a pozitívum az természetes, hiszen nem okoz kellemetlenséget
JJ - értelek és őszintén köszönöm az őszinte véleményed
MJ - ugyanúgy elhagytam 17 évesen az egészet, majd járogattam, de nem foglalkoztatott
majd megint abbahagytam véglegesen
JJ - de mi van akkor ha te ezek tudatában hagysz engem belemenni ebbe és pont ekkor jön el armageddon? kinek a lelkén
szárad a vérem?
MJ - egyetemi bulikba jártam, matt részegre ittam magam, majdnem minden kábítószert kipróbáltam
ez útkeresés
csak ezek olyanok mint a lufik
nagy ígéretek, nagyon szép
JJ - most mit szólnál ha belinkelén neked egy ilyen képet hogy na tessék ilyen infantilis ember mondja ezt nekem, meg hogy negatív destruktív vagy
ezt közvetíted, miért higgyek neked?
MJ - csak aztán a végén a nagy semmi marad utána
egy kiégés
lehet itt bárkit hibáztatni
nincs jobb hely, ahol lehetnél
JJ - én nem fogok kiégni a postolásban
MJ - nagyon remélem is és azt is remélem
hogy mások megértették a Bibliát
hogy nem ezzel kell foglalkozniuk
hanem magával a Szentírással és Istennel
JJ - értem
MJ - nem JJ facebook postjaitól kell várni a csodát
meg a helyreigazítást
Isteni útmutatást
JJ - nem is állította ezt senki
MJ - én sajnálom, hogy nem tudtál kialakítani magadnak egy nyugodt életet a szervezeten belül
én pontosan úgy szeretnék élni, ahogy a szüleim tették
én megnéztem a másik oldalt hidd ek
bejártam a világot
JJ - most ha azt mondom hogy én is sajnálom azt elhiszed?
MJ - elhiszem, természetesen
csak azért mondom ezt neked, mert hidd el, én is mivel beleszülettem
nem láttam az értékeit
csak a negatívumokat
JJ - akkor azt mondod járjam be az utam és majd rájövök magamtól
MJ - elmentem éltem egyedül Londonban, éjszakában dolgoztam
Amsterdamba is mentem
a drog városába
JJ - az jó hely, lazaaa
MJ - kipróbáltam mindent, amit nem szúrnak
jelenleg (nagy-britanniai terület)ban élek
és egyetemre járok
pontosan ezt mondom
édesapám ugyenezen a véleményen van
a G. Tímea közölte
a családdal, hogy ilyenekkel foglalkozol
és hogy törölt az ismerősei közül
apám rögtön jól látta a kérdést
hagyni kell elmenni
nem kell vele foglalkozni semmilyen szinten
és ez az igazság
ez a tapasztalat, amit csak most értettem meg fél éve
hogy Ő akkor is hagyott elmenni
minden héten részegen hazajönni legalább kétszer
hányásik részegedni
cigizni
drogozni
meg lehet nézni mit ajánl a másik oldal
mindenkinek
ha jobbat ajánl ott kell maradni
van aki jól érzi magát abban a közegben
egy darabig én is a magaménak éreztem
de apámnak igaza volt
JJ - ezt a közeget nem ismerem
én ilyen magamnak való vagyok, otthonülő
MJ - visszajöttem és most magamtól fogok holnap is felkelni és elmenni a helyi gyülekezetbe
mert már nem a szüleim miatt járok
nem mások miatt
hanem magam miatt
az Istennel való kapcsolaom miatt
mindenki a szüleinek szeretne először megfelelni
azért jelentkezel kiskorodban
mert még nem ismered az írásokat
és a szüleidnek szeretnél örömet okozni, hogy dícsérjenek meg
ügyes voltál picim
aztán egy idő után, egy kell tapasztalat után az ember elkezd Isten felé nyitni
és elhagyni az embereket
az emberi tökéletlenséggel való foglalkozást
és a hibák keresését, szerintem te ez előtt állsz
és nagyon remélem, hogy tovább fogsz haladni, nem állsz meg ezen a szinten
és belátod, hogy mi az üzenet, mi a jóhír, kinek kell megfelelni, kivel kell foglalkozni
és ami legalább ilyen fontos: kivel és mivel nem
JJ - értem
nos, köszönöm az őszinteséged
most mennem kell
azért remélem még beszélhetünk
MJ - rendben, szervusz
JJ - byebye
Válasz sokak Miért?-jére
A következő videó fordítását készítettem el nektek, amit most már feliratként olvashattok.
Hamis próféciák, alias 'tovább a teljes délig'
Szerdán a gyülekezetben ami szöget ütött a fejembe, az egy véntestvér hozzászólása volt:
'Jehova folyamatosan vezeti a népét a világosság felé, és megtisztítja azt. A fémek nemesítése is egy folyamat, amely során a salakanyagok kiválnak a nemesfémből, és az egyre nagyobb tisztaságú lesz, de ez egy folyamat. Ugyanígy Jehova Tanúinak is idővel sikerült elhagyniuk a dohányzás vagy a karácsony szokásait, és már nem jövendölünk időpontokat, mint azt korábban tettük.'
Jehova Tanúi a be nem teljesedett hamis próféciáikat és tévtanításaikat a következő bibliaverssel magyarázzák:
Példabeszédek könyve:4:18: Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, mely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig.
Ennyivel el is lenne intézve? Egy pár bibliai gondolatot megosztanék veletek:
"Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott egy igét? Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!"(5 Mz 18:20-22)
1914 - A generáció, amely nem múlik el
Jehova Tanúi már megtanulták, hogy ne jósoljanak időpontokat, mert azoknak mindig széleskörű hitehagyás a vége. Inkább időszakokat és generációkat magyaráznak, mivel a tagok megtartása megköveteli a világvége, a 'mindjárt itt van', az 'oly közel van' hangulatot.
2010-ben is kaptunk Új fényt Jehovától:
http://jehovatanui.blog.hu/2010/11/14/jehova_uj_fenye_2010
http://jehovatanui.blog.hu/2010/11/14/jehova_uj_fenye_2010
Ha figyelmesen elolvassuk, ez is egy újabb időpont-kitoló magyarázat. A kortárs fogalom nagyon fontossá válik. Azonban ennek a hamis próféciának is van egy határideje!!!
"Habár a korszakok változtak, ezeket a kortársakat egy generációnak tekintették. Ezzel összhangban, a „generáció” kifejezés, amelyre a Máté 24:34 utal, magában foglalja a felkent keresztények két csoportját. Az első csoport jelen volt 1914-ben, amikor Krisztus jelenlétének „a jele” megfigyelhetővé vált (Máté 24:3)
A második csoport a később felkenetettekből áll, és egy ideig kortársai az idősebb csoportnak."
Vegyük például F. W. Franz testvér életét (Akit semmiképpen ne keverjünk össze Raymond Franz-al):
"Jézus szavai a Máté 24:34-ben rámutatnak, hogy néhányan a második csoportból tanúi lesznek a „nagy nyomorúság” kezdetének; ennélfogva, a „generáció” hossza korlátozott. Szemléltetésképpen: F. W. Franz 1893-ban született, 1913-ban keresztelkedett meg és így élve ismerhette fel „a jelet” 1914-ben. Mivel Franz Testvér 1992-ig élt, sok jelenkori felkent a kortársa volt, és részei a „generációnak” amelyről Jézus azt mondta, hogy nem múlik el „amíg mindezen dolgok meg nem történnek”."
"Jézus szavai a Máté 24:34-ben rámutatnak, hogy néhányan a második csoportból tanúi lesznek a „nagy nyomorúság” kezdetének; ennélfogva, a „generáció” hossza korlátozott. Szemléltetésképpen: F. W. Franz 1893-ban született, 1913-ban keresztelkedett meg és így élve ismerhette fel „a jelet” 1914-ben. Mivel Franz Testvér 1992-ig élt, sok jelenkori felkent a kortársa volt, és részei a „generációnak” amelyről Jézus azt mondta, hogy nem múlik el „amíg mindezen dolgok meg nem történnek”."
A következő ábrával megpróbálom elmagyarázni, kattintással megnyílik:
2010-es nemzedék magyarázat ábrája 
Bizarr belegondolni, hogy egy 20 éves testvér már érzi elhivatottságát, és felkent, figyelembe véve azt, hogy Jézus Krisztus 30 évesen keresztelkedett meg, de még ha így számolunk is, 2072 a legvégső időpont. Én 1989-ben születtem, remélem megérem 2072-t, hogy jót nevethessek, és írhassak egy újabb 'be nem teljesült próféciák' postot :D
És az elmaradhatatlan fényre tereléssel takarózás, a bocsánatkérés helyett:
"Egy új gondoskodás segíteni fog nekünk, hogy még teljesebben nagyra értékeljük Jehova körültekintő, szerető gondoskodását a követőin, mind a múltban, mind a jelenben. Ez egy gyönyörűséges új DVD, melynek címe Jehova Tanúi - A hit a gyakorlatban (szó szerint A hit akcióban/harc közben) Első rész: A sötétségen kívül. A hiteteket nagyon meg fogja erősíteni ahogyan megvizsgáljátok a bátorságát és hűségét ezeknek az embereknek, és annak vizsgálata is ahogyan Jehova vezette őket „ki a sötétségből az Ő csodálatos fényére” (1Péter 2:9)"
Egy pár hamis prófécia a hamis prófétától:Jehova Tanúi
- hogyan nyithatjuk fel a szemüket?
szerző: David A. Reed, egykori Jehova Tanúja Fordította:K.Z.
Be nem teljesedett próféciák
Az Őrtorony Társulat történetében hosszú sora van azoknak a bejelentett próféciáknak, amelyeket - miután azok hamisnak bizonyultak -megváltoztattak. Hivatkozások tucatjait idézhetnénk és dokumentálhatnánk, de néhány is elegendő az állítás igazolásához.
Az 1920-as Millions Now Living Will Never Die (Milliók élnek most, akik sosem fognak meghalni) című brosúra kijelenti:
"azt remélhetjük, hogy az 1925-ös év az Izráel halálból feltámasztott hithűségesei visszatérésének tanúja lesz ? Ezért bizakodóan várjuk, hogy 1925 Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak és a hithű ószövetségi prófétáknak a visszatérését jelzi majd." - 89-90.o. (angolban)
Ez természetesen nem következett be.
Az 1960-as évek kezdetén a Társulat kiadványainak számos fejtegetése az 1975-ös évre mutatott előre:
"Ez a hetedik nap, Isten nyugalomnapja, közel 6000 évet ment előre, és még hátra van Krisztus 1000 éves uralkodása, mielőtt ennek a napnak vége lesz (Jelenések 20:3,7). Az emberi létezésnek ez a hetedik 1000 éves időszaka egy nagy szombatnaphoz lesz teljesen hasonló. ? Mely évben jönne el akkor az ember létezése és Isten nyugalomnapja első 6000 évének vége? Ez az év 1975." - Ébredjetek!, 1966. október 8., 19.o. (angolban)
Az 1968. augusztus 15-i Őrtorony megemlíti, hogy lehet némi késedelem az emberiség első hatezer évének 1975 őszén bekövetkező vége és a világ vége között - az Ádám és Éva teremtése közötti időszakkal összhangban - de biztosít róla, hogy ez csak néhány hetet vagy hónapot jelent, nem pedig éveket:
"Vajon ebből a tanulmányozásból arra a megállapításra kell jutnunk, hogy Armageddon csatája teljesen véget ér 1975 őszén és Krisztus rég várt ezeréves uralma akkor megkezdődik? Lehetséges, de várjuk meg, hogy meglássuk, mennyire vág egybe az ember létezésének hetedik ezeréves időszaka Krisztus szombathoz hasonló ezeréves uralmával. Ha ez a két időszak párhuzamosan halad egymással a naptári évek szempontjából, akkor ez nem csupán véletlenül történik, hanem Jehova szeretetteljes és időszerű szándékából. Lehet, hogy csak néhány hét, vagy hónap különbségről van szó és nem évekről."
Ilyen jóslatok késztették Jehova Tanúit, hogy azt higyjék, a vég 1975 vége vagy 1976 eleje táján jön el.
A legnagyobb hatást valószínűleg a legújabb prófétikus kudarc tette Jehova Tanúira: az 1995. november 1-i Őrtoronyban 'új igazságok' változtatták meg a Tanúk hitnézeteit a "nemzedékre, amely látta 1914 eseményeit" vonatkozóan. Az 1995. november 8-i Ébredjetek! pedig felhagyott a folyóirat régóta hangsúlyozott próféciájával.
Az 1940-es évek vége óta az Ébredjetek! folyóirat minden szám második oldalán azzal kecsegtetett, hogy "reményt nyújt egy igazságos új világ létrehozása iránt". 1964-ben azután ezt azzal a gondolattal kötötte össze, hogy ez "ebben a nemzedékben" fog megtörténni: "biztos reményét fejezi ki Isten igazságos új rendszerének létrehozása iránt ebben a nemzedékben."
1975-től ez többé már nem az Ébredjetek! folyóirat, hanem a Teremtő ígérete volt: "a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új világ jön létre, mielőtt elmúlik ez a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek" - 1975. január 8.
Nagyon komoly lépés volt hozzátenni azt a kifejezést, hogy "a Teremtő ígérete", mivel ez azt jelenti, hogy az Őrtorony Társulat (a folyóirat kiadója) most a Teremtő - Isten - nevében jövendölt. A Teremtő a Bibliában óva int attól, hogy ezt anélkül tegyük, hogy erre utasítást kaptunk volna Tőle:
"Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott egy igét? Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!"(5 Mz 18:20-22)
Valóban parancsolta a Teremtő azt mondani a Társulatnak, hogy Ő egy új rendszer eljövetelét ígérte "mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek"? Más helyen a Társulat pontosan meghatározta, hogy mit ért "?az a nemzedék?" alatt:
"Jézus nyíltan beszélt azokról, akik elég idősek voltak ahhoz, hogy értelemmel tanúskodjanak arról, hogy mi történt, amikor elkezdődtek az "utolsó napok." Még ha feltételezzük is, hogy ennek a korszaknak a 15 évesnél fiatalabbjai eléggé jó felfogóképességgel rendelkeztek volna ahhoz, hogy átlássák az 1914-ben történtek jelentőségét, ez mindennek ellenére "ennek a nemzedéknek" a legfiatalabbjait napjainkra közel 70 évesnek mutatná ? Jézus azt mondta, hogy ennek a gonosz világnak vége lesz, mielőtt ez a nemzedék semmivé lesz a halálban." - Ébredjetek!, 1968. október 8., 13-14.o.
1982-ben az Őrtorony Társulat megváltoztatta az Ébredjetek! 2. oldalán szereplő jövendölést, hogy ugyanazt a gondolatot tartalmazza 1914-gyel kapcsolatban. Ez többé már nem egy homályos "mi generációnk" volt, amely meg fogja látni a világ végét, hanem a nemzedék, amely látta 1914 eseményeit: "a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új rendszer jön létre, mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek." (1982. január 8.)
Csaknem azonos megfogalmazással ismétlődött meg ugyanez a jövendölés az Ébredjetek! minden számában 1987. január 8-ig, amikor a nyilatkozat új formátumban átkerült a negyedik oldalra. Attól a számtól kezdve az 1914-es nemzedékről szóló jövendölést teljesen elhagyták. Majd az 1988. március 8-i szám negyedik oldalán visszaállították azt: "? a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új világ jön létre, mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek" - és ez a megszövegezés jelent meg 1995 októberéig.
Akkorra azonban a nemzedék, amely látta 1914 eseményeit, jórészt eltűnt. Mindaz, ami megmaradt, egy viszonylag csekély számú túlélő. '90-es éveik végét taposó, közel száz éves emberek.
A prófécia nyilvánvaló módon nem teljesedett. Ezt, mint szellemi eledelt nyomtatni folyamatosan Jehova Tanúi számára, olyan volt, mintha a húst vagy a tejet jóval a csomagoláson lévő "minőségét megőrzi" - dátum után szolgálnák fel. Mint valami romlott étel, az érvénytelenné vált jövendölés szaglani kezdett.
A brooklyni vezetők végül is az 1995. november 8-i Ébredjetek! - ben lecserélték azt, s visszatértek az 1964 előtt használt kifejezésmódhoz. Az Ébredjetek! most kijelenti, hogy "megerősíti a bizalmat a Teremtő azon ígérete iránt, melyet egy békés és biztonságos új világra tett, amely hamarosan felváltja a dolgok jelenlegi gonosz, törvénytelen rendszerét."
Valójában a minden Ébredjetek! 4. oldalán ott lévő prófécia úgyszólván csak a jéghegy csúcsa. Ez egy hamisnak bizonyuló bibliaértelmezés kronológiai rendszerének legszembetűnőbb része.
Ezidáig a hitelvek változása során ez helyesbítés - ami éppen hogy elkezdődött - a legfigyelemreméltóbb. Az 1995. október 15-i Őrtorony (22-23.o., angol) módosítja az Őrtorony Társulat arról szóló értelmezését, hogy Krisztus - a Máté 25:31-33-ban szereplő események szerint - mikor ül le elválasztani a juhokat a kecskéktől.
A folyóirat a folyamatból - ami akkor kezdődött, amikor Krisztus állítólagosan láthatatlanul visszatért és király lett 1914-ben - egy azzal kapcsolatos jövőbeli eseménnyé alakítja át ezt, amikor Ő Armageddon csatájában megítéli az emberiséget.
A Társulat a régi tanítást az 1982-es Örökké élhetsz paradicsomban a földön (183.o.) című könyvében világosan bemutatta.
"Igen, mióta Krisztus visszatért és leült égi trónjára, az egész emberiség ítélet alatt áll. ? A jelenlegi ítéletnapon történik az emberek kettéválasztása: a "kecskék" Krisztus balkeze felé, a "juhok" Krisztus jobb keze felé kerülnek."
Az 1995. október 15-i Őrtorony (22-23.o.) elveti ezt az értelmezést, és egy újjal helyettesíti:
"Vajon e példázat arra az időre vonatkozik, amikor Jézus 1914-ben leült királyi hatalomban, mint ahogy hosszú időn át értettük? ? a példázat a jövőre mutat, mégpedig arra az időre, amikor az Emberfia eljön dicsőségében. Leül majd, hogy ítélkezzen ? A juhokról és kecskékről szóló példázat ilyenfajta értelmezése azt mutatja, hogy a juhokat, illetve a kecskéket érintő ítélethozatal a jövőben fog megtörténni. Azután kerül rá sor, hogy a Máté 24:29, 30-ban említett "nyomorúság" (Úf) kitör, és az Emberfia "eljő ? az ő dicsőségében".
Itt kettős változás jelenik meg. A Társulat úgy értelmezi újra a Máté 25:31-32-t, hogy egyrészt
1) Krisztus trónraülése nem 1914-es királyként való eljövetelére vonatkozik - miként azt a Társulat sokáig tanította - hanem, hogy bíróként ül le az eljövendő nagy nyomorúság alatt. Másrészt
(2) a juhok és a kecskék szétválasztása szintén egy jövőbeli esemény - mégha Jehova Tanúi sokáig azt tanították is, hogy az ő prédikálómunkájuk váltotta valóra ezt az elválasztást az elmúlt század nagy részében.
Még jelentősebb az a változás, amit az Őrtorony 1995. november 1-i számában vezettek be. A 17-19. oldalakon a folyóirat megváltoztatja a Társulat Jézusnak a Máté 24:34-ben lévő szavaira vonatkozó értelmezését: "Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik." (Öf)
A 17. oldalon beismeri, hogy "Jehova népe időnként találgatásokba bocsátkozott a "nagy nyomorúság" kitörésének idejét illetően, sőt még annak számítgatásával is összekapcsolta ezt, hogy milyen hosszú egy nemzedék életideje az 1914-től kezdődő időben." Ehelyett most azt mondja (17.o.):
"A "nemzedék" kifejezés, ahogyan Jézus használta, nem szolgál szabállyal az időmérésre, ehelyett mindenekelőtt egy meghatározott történelmi időszak egy időben élő embereire utal, s velük együtt az ő sajátosan jellemző vonásaira."
Azután folytatja a nemzedék azonosítását, amire a Máté 24:34-35-ben Jézus feltehetően ezen a módon rámutatott (19.o.):
"Ezért Jézus próféciájának mai, végső beteljesedésében az "ez a nemzedék" megjelölés nyilván azokra a földi népekre vonatkozik, amelyek látják ugyan Krisztus jelenlétének a jelét, de nem teszik jobbá útjaikat."
Ez az új értelmezés elveti azt a gondolatot, hogy a világ véget ér azok életében, akik látták 1914 eseményeit. Jézus ehelyett időbeli megkötés nélkül egy "gonosz nemzedékről" beszélt - olyan emberekről, akik látják láthatatlan jelenlétének a jelét, de elmulasztják, hogy Jehova Tanújává váljanak.
Az 1914-es nemzedékkel kapcsolatosan legutóbb feladott tanítás valóban egy hamis próféta által elmondott hamis prófécia? Vagy pusztán annak példája, ahogy a hűséges keresztények buzgalmat tanúsítanak Krisztus visszatérése iránt?
A korábban már idézett 5Mózes 18:20-22 segít a kérdés eldöntésében. Kijelenti, hogy akkor kell a próféta szavait elutasítanunk, amikor "az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be."
A jövendölés nyilvánvalóan nem teljesedett be, és így az Őrtorony Társulat most leállt ezzel a jóslással.
"Az Úr nevében" mondták a jövendölést? Igen, mivel az mint a "Teremtő ígérete" lett bemutatva.
Az Őrtorony mondta másutt:
"Akik meg vannak győződve arról, hogy az Őrtorony ember véleményét vagy kijelentését publikálja, azok annyi időt se vesztegessenek rá, hogy belenézzenek? Akik hiszik, hogy Isten az Őrtornyot olyan eszköznek használja, amelyen keresztül kommunikál a népével, vagy amelyen keresztül a próféciáira hívja fel a figyelmét, azoknak hálás szívvel kell tanulmányozniuk az Őrtornyot?" - Őrtorony 1942. január 1., 5.o., angol)
Még újabban az Őrtorony Társulat úgy próbálta elkerülni a "hamis próféta" - címkét, hogy azt mondta, Jehova Tanúi nem Isten nevében prófétáltak. "Soha nem mondták: 'Ezek Jehova szavai'." (Ébredjetek! 1993. március 22., 4.o.)
Az Őrtorony Társulat azonban ténylegesen, mint Jehova Jézus Krisztuson keresztül adott prófétai szavát írta le azt a jövendölést, hogy az 1914-es nemzedék látni fogja a véget.
"Jehova prófétai szava Jézus Krisztus szájából így hangzik: "Semmiképpen nem múlik el ez a[z 1914-es] nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek" (Lukács 21:32). Jehova pedig, aki az ihletett és tévedhetetlen prófécia forrása, e viszonylag rövid időn belül is be tudja teljesíteni "
...
"Ahogyan Jézusnak a Jeruzsálemre vonatkozó jövendölései az i.sz. 33-tól számított nemzedék idején belül beteljesedtek, ugyanúgy a vég idejére szóló jövendölései is beteljesednek még az 1914-es nemzedék életén belül."
"..."Igen, élve megláthatod ennek az ígért új rendnek az eljövetelét, az 1914-es nemzedék még ma élő tagjaival együtt, vagyis azokkal, akik élni fognak még abból a nemzedékből, amely el nem múlik." - Őrtorony, 1984/19., 23-25.o. (A [ ] -be tett kifejezés ['1914-es'] az angol eredetiben is így van.)
Az Őrtorony Társulat tehát megfelel az 5Mózes 18:20-22 hamis prófétáról szóló leírásának. A Társulat Isten nevében jövendölt, és a jövendölés nem következett be.
Ez a hamis prófécia csak egykori bűn volt? Nem, mivel a jövendölés az évek során ismételten megjelent nemcsak az Ébredjetek! folyóirat impresszumában, hanem más helyeken is - néha egészen csekély különbségekkel, melyek azt jelezték, hogy milyen gondolatok adódtak a témához számos alkalommal:
"... az 1914-ben élő nemzedékből néhányan meg fogják látni Jézus Krisztus próféciájának és a pusztulásnak a jelentős beteljesedését ..." - Ébredjetek!, 1973. október 8., 19.o.
"Melyikre gondolt Jézus? ? Így tehát, amikor napjainkban kell alkalmaznunk, a "nemzedék" kifejezés logikusan nem alkalmazható az első világháború alatt született csecsemőkre. Krisztus követőire és azon más személyekre alkalmazható, akik képesek voltak megfigyelni azt a háborút, valamint a többi dolgot, ami Jézus összetett "jelének" a beteljesedéseként következett be. Néhányan ezek közül a személyek közül "semmiképpen nem múlnak el", amíg meg nem történik mindaz, amit Krisztus megjövendölt, beleértve a dolgok jelen gonosz rendszerének a végét." - Őrtorony, 1979/11., 29-30.o.
"Mi hát akkor a "nemzedék", amely "semmiképpen nem múlik el, míg ezek a dolgok meg nem történnek"? Ez nem egy időszakra vonatkozik, mint ahogy sokan magyarázni próbálják 30, 40, 70, sőt 120 évre; sokkal inkább emberekre utal, azokra az emberekre, akik "a szorongató fájdalmak kezdetekor" élnek, amely erre az elítélt világrendszerre jön. Azoknak az embereknek a nemzedéke ez, akik látták a katasztrófális eseményeket, amelyek robbanásszerűen előjöttek az első világháború kapcsán 1914-től fogva. ...
"És ha e világ gonosz rendszere fennmarad még a századfordulóig, ami nagyon valószínűtlen, tekintettel a világ irányvonalára és a Biblia próféciájának teljesedésére, még mindig lennének életbenmaradottak az első világháború nemzedékéből. Mindazonáltal az a tény, hogy a számuk apad, újabb jele annak, hogy "a dolgok rendszerének befejezése" gyorsan halad a vége felé. ? Igen, volt az embereknek egy nemzedéke, amely 1914-ben élt és amely egy viszonylag nyugodt korszakból látta a nagyobb történelmi változásokat...Boldogok lehetünk ezért, mert Jézus biztosít minket, hogy lesznek túlélők "1914 nemzedékéből" - vagyis ez a nemzedék nem múlik ki teljesen - mikor a "nagy nyomorúság" lehúzza a függönyt e gonosz világrendszerre." - Őrtorony, 1981/8., 28-29.o.
"Jézus a "nemzedék" szót sokszor használta különböző szituációkban és eltérő jelentésekben. Nos, mit értett Jézus a "nemzedék" szón, amikor azt mondta, hogy "ez a nemzedék semmiképpen el nem múlik"? ? A nemzedéknek azonban minden bizonnyal inkább emberekhez vagy eseményekhez kell kapcsolódnia, s nem annyira rögzített /konkrét/ időponthoz.
...
...annak a nemzedéknek a csecsemői ma már hetven vagy hetven egynéhány évesek. Azok pedig, akik már 1914-ben éltek, jócskán benne vannak a 80 vagy 90 éves korukban, sőt egyesek már száz évüket is elérték. De még milliók élnek ma is abból a nemzedékből! És egyesek közülük "semmiképpen ki nem halnak, míg mindezek meg nem történnek". - Őrtorony, 1984/19., 20-21.o.
"Az ítélet tehát annak a nemzedéknek az idején belül fog bekövetkezni, amely látta e Jézus által megjövendölt időszak első jeleit. ? ez az időszak 1914-ben elkezdődött. Isten ítéletvégrehajtásának még az 1914-es nemzedék teljes kihalása előtt meg kell történnie." - Őrtorony, 1987/21., 29-30.o.
"egy békés és biztonságos új világ, mielőtt elmúlik a nemzedék, amely látta 1914 eseményeit ... "A héberek ... hetvenöt évet számoltak egy nemzedékre
napjainkra az 1914-es nemzedék többsége eltűnt ...Jézus szavai beigazolódnak: 'nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik'. Ez még egy indok arra, hogy elhigyjük, Jehova tolvajszerű napja közeleg." - Ébredjetek!, 1988. április 8., 4, 14. o.
Valójában a jövendölések alkotásának ez "az 1914-es nemzedékre" vonatkozó esete nem az első volt, amit az ŐrtoronyTársulat véghezvitt. Évekkel 1914 előtt jelent meg az Írástanulmányok 4. kötete, amelyben egy évszázadnyi "nemzedéket" számítottak "1780-tól, az első jel időpontjától" kezdődően, beleértve abba
"A begyűjtés idejét, mely 1874 októberében kezdődött; a Királyság szervezetét és alkalmazását a mi Urunk, mint Király által az ő nagy hatalmából, 1878 áprilisában; a nyomorúság idejét, avagy a "harag napját", amely 1874 októberében kezdődött és 1914 októberében ér véget." - 1908-as kiadás, 604.o. (angolban)
Egy másik lehetőség a Máté 24:34-ben lévő "nemzedék" számítására, hogy az 36 és fél évet ível át, mint egy "1878-tól 1914-ig tartó nemzedék" (uo. 605.o.). Érdekes módon, a Társulat hasonló problémákkal került szembe, miután az időhatárok lejártak és a próféciák hamisnak bizonyultak. A "nemzedék" hosszát átalakították, hogy hozzáigazítsák a későbbi átértelmezésekhez, bizonyos értelemben hasonlóan az 1970-es és '90-es években történt, újabb keletű módosításokhoz. Ugyanennek az Írástanulmányok-kötetnek a későbbi kiadásait tehát a dátumok terén történt változtatásokkal nyomták újra. Például a fenti utalásokban (604.o.) szereplő "véget ér majd 1914 októberében" - szavakat bizonyos későbbi kiadásokban "befejeződnek majd 1915 táján" - ra változtatták.
A fent idézett dokumentumok sokaságát adtuk ki újból az "1914 Generation" Prophecy Proves False című brosúránkban, amely megtalálható a www.cftf.com - weboldalon, vagy a kiadó címén.
forrás: http://jt-help.spaces.live.com/blog/cns!6CAF62F437F1C811!157.entry- hogyan nyithatjuk fel a szemüket?
szerző: David A. Reed, egykori Jehova Tanúja Fordította:K.Z.
Be nem teljesedett próféciák
Az Őrtorony Társulat történetében hosszú sora van azoknak a bejelentett próféciáknak, amelyeket - miután azok hamisnak bizonyultak -megváltoztattak. Hivatkozások tucatjait idézhetnénk és dokumentálhatnánk, de néhány is elegendő az állítás igazolásához.
Az 1920-as Millions Now Living Will Never Die (Milliók élnek most, akik sosem fognak meghalni) című brosúra kijelenti:
"azt remélhetjük, hogy az 1925-ös év az Izráel halálból feltámasztott hithűségesei visszatérésének tanúja lesz ? Ezért bizakodóan várjuk, hogy 1925 Ábrahámnak, Izsáknak, Jákóbnak és a hithű ószövetségi prófétáknak a visszatérését jelzi majd." - 89-90.o. (angolban)
Ez természetesen nem következett be.
Az 1960-as évek kezdetén a Társulat kiadványainak számos fejtegetése az 1975-ös évre mutatott előre:
"Ez a hetedik nap, Isten nyugalomnapja, közel 6000 évet ment előre, és még hátra van Krisztus 1000 éves uralkodása, mielőtt ennek a napnak vége lesz (Jelenések 20:3,7). Az emberi létezésnek ez a hetedik 1000 éves időszaka egy nagy szombatnaphoz lesz teljesen hasonló. ? Mely évben jönne el akkor az ember létezése és Isten nyugalomnapja első 6000 évének vége? Ez az év 1975." - Ébredjetek!, 1966. október 8., 19.o. (angolban)
Az 1968. augusztus 15-i Őrtorony megemlíti, hogy lehet némi késedelem az emberiség első hatezer évének 1975 őszén bekövetkező vége és a világ vége között - az Ádám és Éva teremtése közötti időszakkal összhangban - de biztosít róla, hogy ez csak néhány hetet vagy hónapot jelent, nem pedig éveket:
"Vajon ebből a tanulmányozásból arra a megállapításra kell jutnunk, hogy Armageddon csatája teljesen véget ér 1975 őszén és Krisztus rég várt ezeréves uralma akkor megkezdődik? Lehetséges, de várjuk meg, hogy meglássuk, mennyire vág egybe az ember létezésének hetedik ezeréves időszaka Krisztus szombathoz hasonló ezeréves uralmával. Ha ez a két időszak párhuzamosan halad egymással a naptári évek szempontjából, akkor ez nem csupán véletlenül történik, hanem Jehova szeretetteljes és időszerű szándékából. Lehet, hogy csak néhány hét, vagy hónap különbségről van szó és nem évekről."
Ilyen jóslatok késztették Jehova Tanúit, hogy azt higyjék, a vég 1975 vége vagy 1976 eleje táján jön el.
A legnagyobb hatást valószínűleg a legújabb prófétikus kudarc tette Jehova Tanúira: az 1995. november 1-i Őrtoronyban 'új igazságok' változtatták meg a Tanúk hitnézeteit a "nemzedékre, amely látta 1914 eseményeit" vonatkozóan. Az 1995. november 8-i Ébredjetek! pedig felhagyott a folyóirat régóta hangsúlyozott próféciájával.
Az 1940-es évek vége óta az Ébredjetek! folyóirat minden szám második oldalán azzal kecsegtetett, hogy "reményt nyújt egy igazságos új világ létrehozása iránt". 1964-ben azután ezt azzal a gondolattal kötötte össze, hogy ez "ebben a nemzedékben" fog megtörténni: "biztos reményét fejezi ki Isten igazságos új rendszerének létrehozása iránt ebben a nemzedékben."
1975-től ez többé már nem az Ébredjetek! folyóirat, hanem a Teremtő ígérete volt: "a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új világ jön létre, mielőtt elmúlik ez a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek" - 1975. január 8.
Nagyon komoly lépés volt hozzátenni azt a kifejezést, hogy "a Teremtő ígérete", mivel ez azt jelenti, hogy az Őrtorony Társulat (a folyóirat kiadója) most a Teremtő - Isten - nevében jövendölt. A Teremtő a Bibliában óva int attól, hogy ezt anélkül tegyük, hogy erre utasítást kaptunk volna Tőle:
"Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott egy igét? Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!"(5 Mz 18:20-22)
Valóban parancsolta a Teremtő azt mondani a Társulatnak, hogy Ő egy új rendszer eljövetelét ígérte "mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek"? Más helyen a Társulat pontosan meghatározta, hogy mit ért "?az a nemzedék?" alatt:
"Jézus nyíltan beszélt azokról, akik elég idősek voltak ahhoz, hogy értelemmel tanúskodjanak arról, hogy mi történt, amikor elkezdődtek az "utolsó napok." Még ha feltételezzük is, hogy ennek a korszaknak a 15 évesnél fiatalabbjai eléggé jó felfogóképességgel rendelkeztek volna ahhoz, hogy átlássák az 1914-ben történtek jelentőségét, ez mindennek ellenére "ennek a nemzedéknek" a legfiatalabbjait napjainkra közel 70 évesnek mutatná ? Jézus azt mondta, hogy ennek a gonosz világnak vége lesz, mielőtt ez a nemzedék semmivé lesz a halálban." - Ébredjetek!, 1968. október 8., 13-14.o.
1982-ben az Őrtorony Társulat megváltoztatta az Ébredjetek! 2. oldalán szereplő jövendölést, hogy ugyanazt a gondolatot tartalmazza 1914-gyel kapcsolatban. Ez többé már nem egy homályos "mi generációnk" volt, amely meg fogja látni a világ végét, hanem a nemzedék, amely látta 1914 eseményeit: "a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új rendszer jön létre, mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek." (1982. január 8.)
Csaknem azonos megfogalmazással ismétlődött meg ugyanez a jövendölés az Ébredjetek! minden számában 1987. január 8-ig, amikor a nyilatkozat új formátumban átkerült a negyedik oldalra. Attól a számtól kezdve az 1914-es nemzedékről szóló jövendölést teljesen elhagyták. Majd az 1988. március 8-i szám negyedik oldalán visszaállították azt: "? a Teremtő azon ígérete iránt, amely szerint egy békés és biztonságos új világ jön létre, mielőtt elmúlik az a nemzedék, amely tanúja volt az 1914-es eseményeknek" - és ez a megszövegezés jelent meg 1995 októberéig.
Akkorra azonban a nemzedék, amely látta 1914 eseményeit, jórészt eltűnt. Mindaz, ami megmaradt, egy viszonylag csekély számú túlélő. '90-es éveik végét taposó, közel száz éves emberek.
A prófécia nyilvánvaló módon nem teljesedett. Ezt, mint szellemi eledelt nyomtatni folyamatosan Jehova Tanúi számára, olyan volt, mintha a húst vagy a tejet jóval a csomagoláson lévő "minőségét megőrzi" - dátum után szolgálnák fel. Mint valami romlott étel, az érvénytelenné vált jövendölés szaglani kezdett.
A brooklyni vezetők végül is az 1995. november 8-i Ébredjetek! - ben lecserélték azt, s visszatértek az 1964 előtt használt kifejezésmódhoz. Az Ébredjetek! most kijelenti, hogy "megerősíti a bizalmat a Teremtő azon ígérete iránt, melyet egy békés és biztonságos új világra tett, amely hamarosan felváltja a dolgok jelenlegi gonosz, törvénytelen rendszerét."
Valójában a minden Ébredjetek! 4. oldalán ott lévő prófécia úgyszólván csak a jéghegy csúcsa. Ez egy hamisnak bizonyuló bibliaértelmezés kronológiai rendszerének legszembetűnőbb része.
Ezidáig a hitelvek változása során ez helyesbítés - ami éppen hogy elkezdődött - a legfigyelemreméltóbb. Az 1995. október 15-i Őrtorony (22-23.o., angol) módosítja az Őrtorony Társulat arról szóló értelmezését, hogy Krisztus - a Máté 25:31-33-ban szereplő események szerint - mikor ül le elválasztani a juhokat a kecskéktől.
A folyóirat a folyamatból - ami akkor kezdődött, amikor Krisztus állítólagosan láthatatlanul visszatért és király lett 1914-ben - egy azzal kapcsolatos jövőbeli eseménnyé alakítja át ezt, amikor Ő Armageddon csatájában megítéli az emberiséget.
A Társulat a régi tanítást az 1982-es Örökké élhetsz paradicsomban a földön (183.o.) című könyvében világosan bemutatta.
"Igen, mióta Krisztus visszatért és leült égi trónjára, az egész emberiség ítélet alatt áll. ? A jelenlegi ítéletnapon történik az emberek kettéválasztása: a "kecskék" Krisztus balkeze felé, a "juhok" Krisztus jobb keze felé kerülnek."
Az 1995. október 15-i Őrtorony (22-23.o.) elveti ezt az értelmezést, és egy újjal helyettesíti:
"Vajon e példázat arra az időre vonatkozik, amikor Jézus 1914-ben leült királyi hatalomban, mint ahogy hosszú időn át értettük? ? a példázat a jövőre mutat, mégpedig arra az időre, amikor az Emberfia eljön dicsőségében. Leül majd, hogy ítélkezzen ? A juhokról és kecskékről szóló példázat ilyenfajta értelmezése azt mutatja, hogy a juhokat, illetve a kecskéket érintő ítélethozatal a jövőben fog megtörténni. Azután kerül rá sor, hogy a Máté 24:29, 30-ban említett "nyomorúság" (Úf) kitör, és az Emberfia "eljő ? az ő dicsőségében".
Itt kettős változás jelenik meg. A Társulat úgy értelmezi újra a Máté 25:31-32-t, hogy egyrészt
1) Krisztus trónraülése nem 1914-es királyként való eljövetelére vonatkozik - miként azt a Társulat sokáig tanította - hanem, hogy bíróként ül le az eljövendő nagy nyomorúság alatt. Másrészt
(2) a juhok és a kecskék szétválasztása szintén egy jövőbeli esemény - mégha Jehova Tanúi sokáig azt tanították is, hogy az ő prédikálómunkájuk váltotta valóra ezt az elválasztást az elmúlt század nagy részében.
Még jelentősebb az a változás, amit az Őrtorony 1995. november 1-i számában vezettek be. A 17-19. oldalakon a folyóirat megváltoztatja a Társulat Jézusnak a Máté 24:34-ben lévő szavaira vonatkozó értelmezését: "Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik." (Öf)
A 17. oldalon beismeri, hogy "Jehova népe időnként találgatásokba bocsátkozott a "nagy nyomorúság" kitörésének idejét illetően, sőt még annak számítgatásával is összekapcsolta ezt, hogy milyen hosszú egy nemzedék életideje az 1914-től kezdődő időben." Ehelyett most azt mondja (17.o.):
"A "nemzedék" kifejezés, ahogyan Jézus használta, nem szolgál szabállyal az időmérésre, ehelyett mindenekelőtt egy meghatározott történelmi időszak egy időben élő embereire utal, s velük együtt az ő sajátosan jellemző vonásaira."
Azután folytatja a nemzedék azonosítását, amire a Máté 24:34-35-ben Jézus feltehetően ezen a módon rámutatott (19.o.):
"Ezért Jézus próféciájának mai, végső beteljesedésében az "ez a nemzedék" megjelölés nyilván azokra a földi népekre vonatkozik, amelyek látják ugyan Krisztus jelenlétének a jelét, de nem teszik jobbá útjaikat."
Ez az új értelmezés elveti azt a gondolatot, hogy a világ véget ér azok életében, akik látták 1914 eseményeit. Jézus ehelyett időbeli megkötés nélkül egy "gonosz nemzedékről" beszélt - olyan emberekről, akik látják láthatatlan jelenlétének a jelét, de elmulasztják, hogy Jehova Tanújává váljanak.
Az 1914-es nemzedékkel kapcsolatosan legutóbb feladott tanítás valóban egy hamis próféta által elmondott hamis prófécia? Vagy pusztán annak példája, ahogy a hűséges keresztények buzgalmat tanúsítanak Krisztus visszatérése iránt?
A korábban már idézett 5Mózes 18:20-22 segít a kérdés eldöntésében. Kijelenti, hogy akkor kell a próféta szavait elutasítanunk, amikor "az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be."
A jövendölés nyilvánvalóan nem teljesedett be, és így az Őrtorony Társulat most leállt ezzel a jóslással.
"Az Úr nevében" mondták a jövendölést? Igen, mivel az mint a "Teremtő ígérete" lett bemutatva.
Az Őrtorony mondta másutt:
"Akik meg vannak győződve arról, hogy az Őrtorony ember véleményét vagy kijelentését publikálja, azok annyi időt se vesztegessenek rá, hogy belenézzenek? Akik hiszik, hogy Isten az Őrtornyot olyan eszköznek használja, amelyen keresztül kommunikál a népével, vagy amelyen keresztül a próféciáira hívja fel a figyelmét, azoknak hálás szívvel kell tanulmányozniuk az Őrtornyot?" - Őrtorony 1942. január 1., 5.o., angol)
Még újabban az Őrtorony Társulat úgy próbálta elkerülni a "hamis próféta" - címkét, hogy azt mondta, Jehova Tanúi nem Isten nevében prófétáltak. "Soha nem mondták: 'Ezek Jehova szavai'." (Ébredjetek! 1993. március 22., 4.o.)
Az Őrtorony Társulat azonban ténylegesen, mint Jehova Jézus Krisztuson keresztül adott prófétai szavát írta le azt a jövendölést, hogy az 1914-es nemzedék látni fogja a véget.
"Jehova prófétai szava Jézus Krisztus szájából így hangzik: "Semmiképpen nem múlik el ez a[z 1914-es] nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek" (Lukács 21:32). Jehova pedig, aki az ihletett és tévedhetetlen prófécia forrása, e viszonylag rövid időn belül is be tudja teljesíteni "
...
"Ahogyan Jézusnak a Jeruzsálemre vonatkozó jövendölései az i.sz. 33-tól számított nemzedék idején belül beteljesedtek, ugyanúgy a vég idejére szóló jövendölései is beteljesednek még az 1914-es nemzedék életén belül."
"..."Igen, élve megláthatod ennek az ígért új rendnek az eljövetelét, az 1914-es nemzedék még ma élő tagjaival együtt, vagyis azokkal, akik élni fognak még abból a nemzedékből, amely el nem múlik." - Őrtorony, 1984/19., 23-25.o. (A [ ] -be tett kifejezés ['1914-es'] az angol eredetiben is így van.)
Az Őrtorony Társulat tehát megfelel az 5Mózes 18:20-22 hamis prófétáról szóló leírásának. A Társulat Isten nevében jövendölt, és a jövendölés nem következett be.
Ez a hamis prófécia csak egykori bűn volt? Nem, mivel a jövendölés az évek során ismételten megjelent nemcsak az Ébredjetek! folyóirat impresszumában, hanem más helyeken is - néha egészen csekély különbségekkel, melyek azt jelezték, hogy milyen gondolatok adódtak a témához számos alkalommal:
"... az 1914-ben élő nemzedékből néhányan meg fogják látni Jézus Krisztus próféciájának és a pusztulásnak a jelentős beteljesedését ..." - Ébredjetek!, 1973. október 8., 19.o.
"Melyikre gondolt Jézus? ? Így tehát, amikor napjainkban kell alkalmaznunk, a "nemzedék" kifejezés logikusan nem alkalmazható az első világháború alatt született csecsemőkre. Krisztus követőire és azon más személyekre alkalmazható, akik képesek voltak megfigyelni azt a háborút, valamint a többi dolgot, ami Jézus összetett "jelének" a beteljesedéseként következett be. Néhányan ezek közül a személyek közül "semmiképpen nem múlnak el", amíg meg nem történik mindaz, amit Krisztus megjövendölt, beleértve a dolgok jelen gonosz rendszerének a végét." - Őrtorony, 1979/11., 29-30.o.
"Mi hát akkor a "nemzedék", amely "semmiképpen nem múlik el, míg ezek a dolgok meg nem történnek"? Ez nem egy időszakra vonatkozik, mint ahogy sokan magyarázni próbálják 30, 40, 70, sőt 120 évre; sokkal inkább emberekre utal, azokra az emberekre, akik "a szorongató fájdalmak kezdetekor" élnek, amely erre az elítélt világrendszerre jön. Azoknak az embereknek a nemzedéke ez, akik látták a katasztrófális eseményeket, amelyek robbanásszerűen előjöttek az első világháború kapcsán 1914-től fogva. ...
"És ha e világ gonosz rendszere fennmarad még a századfordulóig, ami nagyon valószínűtlen, tekintettel a világ irányvonalára és a Biblia próféciájának teljesedésére, még mindig lennének életbenmaradottak az első világháború nemzedékéből. Mindazonáltal az a tény, hogy a számuk apad, újabb jele annak, hogy "a dolgok rendszerének befejezése" gyorsan halad a vége felé. ? Igen, volt az embereknek egy nemzedéke, amely 1914-ben élt és amely egy viszonylag nyugodt korszakból látta a nagyobb történelmi változásokat...Boldogok lehetünk ezért, mert Jézus biztosít minket, hogy lesznek túlélők "1914 nemzedékéből" - vagyis ez a nemzedék nem múlik ki teljesen - mikor a "nagy nyomorúság" lehúzza a függönyt e gonosz világrendszerre." - Őrtorony, 1981/8., 28-29.o.
"Jézus a "nemzedék" szót sokszor használta különböző szituációkban és eltérő jelentésekben. Nos, mit értett Jézus a "nemzedék" szón, amikor azt mondta, hogy "ez a nemzedék semmiképpen el nem múlik"? ? A nemzedéknek azonban minden bizonnyal inkább emberekhez vagy eseményekhez kell kapcsolódnia, s nem annyira rögzített /konkrét/ időponthoz.
...
...annak a nemzedéknek a csecsemői ma már hetven vagy hetven egynéhány évesek. Azok pedig, akik már 1914-ben éltek, jócskán benne vannak a 80 vagy 90 éves korukban, sőt egyesek már száz évüket is elérték. De még milliók élnek ma is abból a nemzedékből! És egyesek közülük "semmiképpen ki nem halnak, míg mindezek meg nem történnek". - Őrtorony, 1984/19., 20-21.o.
"Az ítélet tehát annak a nemzedéknek az idején belül fog bekövetkezni, amely látta e Jézus által megjövendölt időszak első jeleit. ? ez az időszak 1914-ben elkezdődött. Isten ítéletvégrehajtásának még az 1914-es nemzedék teljes kihalása előtt meg kell történnie." - Őrtorony, 1987/21., 29-30.o.
"egy békés és biztonságos új világ, mielőtt elmúlik a nemzedék, amely látta 1914 eseményeit ... "A héberek ... hetvenöt évet számoltak egy nemzedékre
napjainkra az 1914-es nemzedék többsége eltűnt ...Jézus szavai beigazolódnak: 'nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik'. Ez még egy indok arra, hogy elhigyjük, Jehova tolvajszerű napja közeleg." - Ébredjetek!, 1988. április 8., 4, 14. o.
Valójában a jövendölések alkotásának ez "az 1914-es nemzedékre" vonatkozó esete nem az első volt, amit az ŐrtoronyTársulat véghezvitt. Évekkel 1914 előtt jelent meg az Írástanulmányok 4. kötete, amelyben egy évszázadnyi "nemzedéket" számítottak "1780-tól, az első jel időpontjától" kezdődően, beleértve abba
"A begyűjtés idejét, mely 1874 októberében kezdődött; a Királyság szervezetét és alkalmazását a mi Urunk, mint Király által az ő nagy hatalmából, 1878 áprilisában; a nyomorúság idejét, avagy a "harag napját", amely 1874 októberében kezdődött és 1914 októberében ér véget." - 1908-as kiadás, 604.o. (angolban)
Egy másik lehetőség a Máté 24:34-ben lévő "nemzedék" számítására, hogy az 36 és fél évet ível át, mint egy "1878-tól 1914-ig tartó nemzedék" (uo. 605.o.). Érdekes módon, a Társulat hasonló problémákkal került szembe, miután az időhatárok lejártak és a próféciák hamisnak bizonyultak. A "nemzedék" hosszát átalakították, hogy hozzáigazítsák a későbbi átértelmezésekhez, bizonyos értelemben hasonlóan az 1970-es és '90-es években történt, újabb keletű módosításokhoz. Ugyanennek az Írástanulmányok-kötetnek a későbbi kiadásait tehát a dátumok terén történt változtatásokkal nyomták újra. Például a fenti utalásokban (604.o.) szereplő "véget ér majd 1914 októberében" - szavakat bizonyos későbbi kiadásokban "befejeződnek majd 1915 táján" - ra változtatták.
A fent idézett dokumentumok sokaságát adtuk ki újból az "1914 Generation" Prophecy Proves False című brosúránkban, amely megtalálható a www.cftf.com - weboldalon, vagy a kiadó címén.
Kapcsolódó cikk: http://jehovatanui.blog.hu/2010/12/03/talalos_kerdes_hany_ora_van
Eltünődött már rajta valamikor?
Eltünődött már rajta valamikor?Ébredjetek 1995. május 8. száma alapján
Ezen a címen jelent meg több kérdést tartalmazó kérdőív az Ébredjetekben. Az 1995. május 8.-i szám 20. oldalán az igaz vallásról volt szó. Az ott feltett 10 kérdésre a folyóirat készítői megadtak írásszövegeket, melyeket úgy magyaráztak, hogy azon Jehova Tanúi nyerjenek. Mi most ugyanezekkel a kérdésekkel szeretnénk szembesíteni Jehova Tanúi szervezetét.
1. Vajon az igaz vallás emberi vallási vezetőket magasztal, dicsőít és túlzottan tisztel, és talán Írás-ellenes címekkel is felruházza őket?
„Sajnos azonban voltak néhányan akik állítólag csodálták Russellt"
„Charles Taze Russellre úgy utaltak a társai, mint Russell pásztorra."
„Ez az oka annak, amiért Rutherford bíróként vált ismertté"
„Ha valaki az Írástanulmányokat mintegy 10 évig olvasta és járatos lett bennük, félreteszi, nem foglalkozik velük, csak a Bibliával agy a tapasztaltaink azt mutatják, hogy akkor is ha tíz évig értette a Bibliát, két éven belül sötétségre jut. Ha azonban csak az Írástanulmányokat tanulmányozta a benne szereplő bibliai idézetekkel, de a Biblia egyetlen oldalát sem, két év elteltével még mindig a világosságban lenne."
(Idézetek a Hirdetők könyvből, a legutolsó Őrtorony 1910. decemberi számából)
Russell és Rutherford körül tagadhatatlanul kialakult valamilyen különleges tisztelet, amelyet néhányan személyi kultusznak hívnak. Josy Doyon Jehova Tanúiról írott könyvében megjegyzi, hogy Jehova Tanúi egészen addig elítélték a házasságkötést amíg Knorr elnök meg nem házasodott. Frederick Franzról a mai napig is legenda-szerű történetek keringenek. Henschel személye körül nem alakult ki ilyen kultusz, de az ő végidő-próféciáiról (amikben Armageddon idejéről tett kijelentéseket, miszerint azt nem lehet tudni) is körbejárnak a történetek. Russellre „pásztor"-ként, Rutherfordra „bíró"-ként, Knorra „elnök"-ként utaltak a maguk idejében. Russell munkásságára a korában úgy utaltak, mint amelyek nélkül az emberek a sötétségbe jutnak. Egy kép is látható itt az Írástanulmányok első kötetéből, az írója Russell Pásztor (nagy P betüvel).
Ezen a címen jelent meg több kérdést tartalmazó kérdőív az Ébredjetekben. Az 1995. május 8.-i szám 20. oldalán az igaz vallásról volt szó. Az ott feltett 10 kérdésre a folyóirat készítői megadtak írásszövegeket, melyeket úgy magyaráztak, hogy azon Jehova Tanúi nyerjenek. Mi most ugyanezekkel a kérdésekkel szeretnénk szembesíteni Jehova Tanúi szervezetét.
1. Vajon az igaz vallás emberi vallási vezetőket magasztal, dicsőít és túlzottan tisztel, és talán Írás-ellenes címekkel is felruházza őket?
„Sajnos azonban voltak néhányan akik állítólag csodálták Russellt"
„Charles Taze Russellre úgy utaltak a társai, mint Russell pásztorra."
„Ez az oka annak, amiért Rutherford bíróként vált ismertté"
„Ha valaki az Írástanulmányokat mintegy 10 évig olvasta és járatos lett bennük, félreteszi, nem foglalkozik velük, csak a Bibliával agy a tapasztaltaink azt mutatják, hogy akkor is ha tíz évig értette a Bibliát, két éven belül sötétségre jut. Ha azonban csak az Írástanulmányokat tanulmányozta a benne szereplő bibliai idézetekkel, de a Biblia egyetlen oldalát sem, két év elteltével még mindig a világosságban lenne."
(Idézetek a Hirdetők könyvből, a legutolsó Őrtorony 1910. decemberi számából)
Russell és Rutherford körül tagadhatatlanul kialakult valamilyen különleges tisztelet, amelyet néhányan személyi kultusznak hívnak. Josy Doyon Jehova Tanúiról írott könyvében megjegyzi, hogy Jehova Tanúi egészen addig elítélték a házasságkötést amíg Knorr elnök meg nem házasodott. Frederick Franzról a mai napig is legenda-szerű történetek keringenek. Henschel személye körül nem alakult ki ilyen kultusz, de az ő végidő-próféciáiról (amikben Armageddon idejéről tett kijelentéseket, miszerint azt nem lehet tudni) is körbejárnak a történetek. Russellre „pásztor"-ként, Rutherfordra „bíró"-ként, Knorra „elnök"-ként utaltak a maguk idejében. Russell munkásságára a korában úgy utaltak, mint amelyek nélkül az emberek a sötétségbe jutnak. Egy kép is látható itt az Írástanulmányok első kötetéből, az írója Russell Pásztor (nagy P betüvel).
2. Vajon az igaz vallásnak nyereséghajhászó vállalkozásnak kell lennie, hogy a vezetői fényűzően élhessenek?
„Az Őrtorony Társulat részvénytársaság volt, üzleti vállalkozás, amelynek mindenki tagja lehetett, aki legalább 10 dollárért részvényt vásárolt."
Az Őrtorony Társulat vezetői világ körüli útjaik során nagyon ritkán szálltak meg testvéreik otthonában. Nem egyszer csak azért, hogy jelezzék, hogy ők magas rangú vallási vezetők, előkelő és drága szállodákban szálltak meg. E honlap készítői nem állítják, hogy Jehova Tanúi és az Őrtorony Társulat valódi hátterében a pénzszerzés áll, de vannak akik igen. Az tény, hogy az Őrtorony Társulat nagyon jó helyen van az amerikai vállalatok között a pénzügyi eredményeit tekintve.
3. Vajon az igaz vallást egyetlen tanítás, a földrajzi eredete, a tökéletlen alapítója vagy a benne alkalmazott uralkodási forma alapján kell azonosítani?
Jehova Tanúi korábbi neve a BIBLIAKUTATÓK volt. Russelléknek alapvető tanításuk volt, hogy a Bibliát kell tanulmányozni. Későbbi nevük a Jehova Tanúi is egy tanításukat, az evangelizációt hangsúlyozta.
„Ez nem egy csoport nevének a mérlegelése volt, hanem a munkáé, melyet végezniük kellett."
(Hirdetők könyv 155. oldal)
Vagyis Jehova Tanúi elnevezése is egy sajátos tanításnak köszönhető.
4. Vajon az igaz vallás megpróbálná elrejteni vagy helyettesíteni valamivel Isten kinyilatkoztatott nevét?
Vitathatatlan, hogy Jehova Tanúi sok emberrel megismertették a JHVH egy népszerű formáját, a Jehova nevet. De az emberek gondolataiban milyen összefüggésben jut eszükbe ez a szent név? Valóban tiszteletet vívtak ki Jehova Tanúi e névnek? Méltóképpen kezelik ezt a nevet?
Azt is meg kell említeni, hogy a NÉV helyreállítása nem volt megalapozott, amint azt már sokszor említettük. A Társulat kiadványaik sorra elfeledkeznek vitathatatlan történelmi tényekről, melyek rácáfolnak Isten tulajdonnevével kapcsolatos tanításaikra.
5. Hogyan kell tekintenie az igaz vallásnak a Bibliát? Hogyan kell tekintenie az úgynevezett Biblia utáni kinyilatkoztatásokat?
Fentebb idéztük Russell véleményét a saját írásairól, azokat a Biblia fölé helyezte. A szervezet a nagy sokaság 1935-ös színre lépését is „világosságnak" vagy „Isten akaratának része"-ként értelmezi, pedig azokról semmit nem mond a Biblia. Ahogyan nem beszél a hű és értelmes rabszolga vezető testületéről, ahogyan nem beszél arról, hogy a hű és értelmes szolga része lehetnek nők, de a vezető testületnek nem. A szervezet vezetői maguk állítanak be dolgokat úgy, mint amelyek az Istentől származó kinyilatkoztatás részei, noha a Bibliában nincsenek benne.
Hogyan viszonyulnak Jehova Tanúi a Bibliához és annak a tanulmányozásához ma, 2001-ben? Az Őrtotony 2001. augusztus 1.-i száma a 14. oldalon így fogalmaz:
„egy érett kereszténynek egységben és teljes összhangban kell lennie hívőtársaival a hitben és az ismeretben. A Biblia megértését illetően nem hangoztatja személyes véleményét, és nem ragaszkodik hozzá, sem nem alakít ki saját elképzeléseket. Inkább teljesen megbízik az igazságban úgy, ahogyan azt Jehova Isten a Fián, Jézus Krisztuson és a hű és értelmes rabszolgán keresztül kinyilatkoztatja."
Ezek a kemény szavak leleplezik a szervezet igazi arcát. Jehova Tanúi hivatalos neve: Jehova Tanúi Keresztény Gyülekezete. Milyen keresztény (Krisztust követő) gyülekezet az, amelyikben NEM SZABAD a Biblia megértésében egyénileg kialakítani egy nézőpontot? Nevezhető-e a kereszténynek az a szervezet amiben nem a Bibliával kell összhangban lenni, hanem a hívőtársainkkal? Nem utolsó sorban az Őrtorony ismét úgy állítja be magát, mint aki rendelkezik Istentől származó ÚJ kinyilatkoztatásokkal. Mennyivel alázatosabb a 119. zsoltár írója amikor azt mondja: „Az én lábamnak lámpása a te Igéd és utamat az világítja meg." Ezekről az új kinyilatkoztatásokról egyértelműen fogalmaz Pál: „De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is nektek valamit azon kívül amit elfogadtatok, átok legyen" (Galata 1:8).
6. Mire és kire irányítják a figyelmüket az igaz imádók a megmentésért?
„Jehováé a megmentés" hirdette az 1998. december 15.-i Őrtoronyban a tanulmányozási cikk. Vajon kire irányította a figyelmet a megmentéssel kapcsolatban a cikk? A 17. bekezdés a hű és értelmes rabszolgának való engedelmességre szólít fel. Más szervezeti kiadványok is annak a nézetnek a kialakítására ösztönzik Jehova Tanúit, hogy a szervezeten kívül nincs megmentés.
Vannak Jehova Tanúi köztük magas kiváltságokkal rendelkező személyek is, akik szerint a szervezet nem szükséges a megmentéshez. Ez azonban ellenkezik a szervezet hivatalos álláspontjával. Vajon nem merészség lenne ezt elmondani egy kongresszuson vagy nyilvános előadásokban? Minden Jehova Tanúja úgy tudja, hogy a szervezeten kívül nincs megmentés. Talán az első szempontjuk a megmentés kérdésében ez.
7. Milyenfajta magatartást kell az igaz vallásnak felmutatnia a tanításai eredményeként?
Vajon Jehova Tanúi tanítása eredményeként jobbak lesznek az emberek? Két javaslatunk van ennek a lemérésére.
1. Évente 40 ezer Jehova Tanúját közösítenek ki, főleg erkölcstelenség miatt (Őrtorony 1986. november 1. 11. oldal a magyar reprint kiadásban). Kiközösítésre az kerül aki nem bánja meg az elkövetett bűneit. Ha a nagy rész megbánja (ahogyan arra a szervezet utalni szokott) akkor ez azt jelenti, hogy 3 esetből egy végződik kiközösítéssel, ez pedig évi 120 000 bírói esetet takar (nagyon jóindulatú számítás). Ha azt számoljuk, hogy minden 3 esetből 1 kerül bírói bizottság elé (azaz ennyi tudódik ki - tudható, hogy az arány ennél sokkal rosszabb) akkor ez 360 000 „eseményt" takar. 1986-ban 3 millió Jehova Tanújára jutott tehát 360 000 eset, ami 12 %/év. Elvileg egy adott gyülekezet hírnökeinek az egésze közül 60% követ el olyan dolgot ami bírói eset lehetne. Ahogyan jeleztük, ez egy nagyon jóindulatú számítás, nincsenek levonva azok a jelentős számú idősek akik amúgy sem vihetnék végbe ezeket a cselekedeteket.
2. Jehova Tanúira (mint minden más zárt vallási közösségre is) nézve nagyon igaz, hogy ameddig van felettük gyülekezeti kontroll igyekeznek jól viselkedni, de ha nincs akkor megmutatják milyenek valójában. Ezt az arcukat megismerve a Tanúknak rájöhetünk arra amire az előző számítás is célozni akart: nem jobbak Jehova Tanúi sem másoknál. Ezzel nem azt mondjuk, hogy nincsenek Jehova Tanúi közt őszinte, valóban Istent kereső emberek. Csakhogy még ezek az emberek sem lesznek olyanok amilyennek a Társulat leírja őket - jobbak a többi nem névleges kereszténynél.
8. Vajon Isten igaz imádóinak világméretű testvérisége belekeveredne a megosztottságot előidéző politikába és nacionalizmusba?
Hitlernek azt írták, hogy azonosulnak a nemes eszméivel (Ébredjetek 1998. július 8.) és ebben a nyilatkozatban nagyon erős antiszemita jelszavaknak megfelelő kijelentéseket szerkesztettek bele. Ez csak egy példa arra, hogy Jehova Tanúi a történelem folyamán megpróbáltak nem egyszer a fennálló hatalmaknak udvarolni. Az évek során mi magunk is megfigyeltük, hogy az egyes Tanúk nagyon hajlanak a radikális politikai csoportok felé. Ha pedig ez nem jellemző magukra a Tanúkra nézve általánosságban akkor is meg kell jegyezni, hogy Jehova Tanúi nincsenek egyedül ezzel az álláspontjukkal. Nemcsak Jehova Tanúi kaptak lila háromszöget, nemcsak Jehova Tanúi voltak azok akik elutasították a háborúban való aktív katonai részvételt.
9. Vajon az Isten által helyeselt imádat megengedné a háborúkban és a faji vagy törzsi öldöklésben való részvételt?
Erre a kérdésre az előbbiek alapján válaszolunk. Nem egyedül Jehova Tanúinak ez az álláspontja.
10. Kik mutatnak ma világszerte igaz keresztény szeretetet? Kik azok, akik nem megosztottak politikailag, fajilag vagy a nacionalizmus miatt? Akik nem dicsőítenek emberi vezetőket? Akik nem használják ki az embereket a vagyonuk vagy az állásuk miatt? Akik nem vesznek részt a háborúkban? Akiknek bibliai nevük van? Akik Isten Királyságának uralmát támogatják mint az emberiség problémáinak tartós megoldását?
Jehova Tanúi nyilvános előadásaiban sokszor elhangzott kijelentés: „vannak vallások ahol nagyobb a szeretet, de nálunk van a pontos ismeret". Amikor Ruandában a hutuk és a tuszik ölték egymást a Tanúk menekültjeit is szét kellett választani. A Tanúk között is megfigyelhető a karizmatikusabb emberek körüli személyi kultusz. A karizmatikusabb előadók stílusait nem egyszer utánozza a többi előadó. Mindezek mellett is hisszük, hogy a Tanúk nagy része őszinte ember, de a saját szervezetük által felállított rostán a saját szervezetük is fennakad.
Arra a kérdésre, hogy akkor hova lehet menni, ha nem Jehova Tanúihoz, Péter szavai megfelelő választ adnak:
„Uram kihez mennénk? Örök élet beszédei vannak nálad"
(János 6:68)
„Uram kihez mennénk? Örök élet beszédei vannak nálad"
(János 6:68)
forrás: bikbak.uw.hu
Névtelenül, de már nem megtörten
Most már három évtized telt el azóta, hogy szakítottam Jehova Tanúival, de csak pár éve vagyok képes róla nyugodtan beszélni. 1939-ben születtem egy tradicionálisan zsidó családban, mely a keresztény hitre tért át. Szüleim valóban keresztények lettek és tőlük nagyon kevés zsidó nevelést kaptam. Nagyobb családunk emiatt az áttérés miatt akkoriban sokszor a vallásos ellentétektől volt feszült, így belőlem a komoly vallásos érdeklődés már gyermekkoromban kihűlt. Úgy éreztem, hogy a vallás csak a feszültség és a vita forrása.
Teljesen normális életet éltem. Vallási kérdések helyett inkább politikai dolgok foglalkoztattak, de soha nem lettem párttag vagy kommunista. A mi családunk nagyon nehezen élte túl a világháborút és teljes vagyonunk államosításra került a háború utáni rendszerben. Szüleimnek életük legnagyobb vesztesége volt a családi örökség elrablása, mely miatt soha nem szerettem az állampártot. Leérettségiztem 1958-ban és egy nagy állami gyárban kezdtem el dolgozni irodai dolgozóként. Fiatal lányként sok szakszervezeti üdülésre eljutottam és minden munkán kívüli szórakozási lehetőségen jelen voltam. Hozzám nagyon hasonló szellemű fiút kerestem társul, akit meg is találtam. 1964-ben kötöttünk házasságot, 1965-ben született meg lányunk, de már 1967-ben el is váltunk.
Addig semmi gondom nem volt az életben, mert a munkám mellett otthon éltem és a szüleim is aktívan dolgoztak még egy ideig. A három kereset és a szerény életvitel mellett jól meg tudtunk élni, főleg akkoriban. Amikor megházasodtunk mind a ketten dolgoztunk, lakást könnyen kaptunk, így a két kereset is kényelmes életet biztosított a számomra. 1967-ben azonban minden gyökeresen megváltozott. Már nem volt teljes két kereset, csak az enyém. Otthon nemcsak a gyermekkel kellett foglalkozzak, hanem a takarítással, a tüzelővel, a főzéssel, na meg a pihenéssel és mindennel egyedül. Lányommal nagyon összenőttünk, de nem is bírtam volna azt a nehéz életet nélküle. Kínokban bővelkedő hónapok után az egyik munkatársam beszélni kezdett a Bibliáról. Azonnal úgy reagáltam, hogy a Biblia az csak a veszekedések forrása lehet, ahogyan a vallás is az. Mivel emberként nagyon szimpatikus volt, beleegyeztem, hogy valakivel felkeressen engem a lakásomon.
Ez már 1968-ban volt. Jött a munkatársam és egy másik férfi. A másik férfi nagyon kedves volt, nagyon okosan beszélt (a kilencvenes évektől utazófelvigyázó) és jókat mondott. Egy sor olyan dologról is beszélt amit nem értettem, de tetszett a stílusa. Távozás előtt még fát is vágtak nekem, pedig nem kértem, nem is utasíthattam vissza a következő beszélgetést. A következő beszélgetésre már nem a munkatársam jött, hanem ez a másik nagyon kedves férfi és az édesanyja. Bevásárolva érkeztek, ismét vágtak fát, kedveskedtek a lányomnak. Most már nagyon érdekelt, hogy kik ezek a kedves emberek és miért ilyenek. Hamarosan már tanulmányozás kezdődött, elkezdtem járni a csoportba és rövid idő múlva alá is merítkeztem.
A tanulmányozás alatt nagyon sok segítséget kaptam a testvérektől. A tanítóm (Erika) nagyon sok szeretettel vett körül. Állandóan hordtak nekem tüzelőt, segítettek a dolgaim intézésében, a gyermeknevelésben és szinte mindenben amiben csak szükségem volt. Cserébe én is amiben tudtam, ami legtöbbször varrás vagy különböző kézimunka volt. A mi csoportunkban nagyon jó volt a légkör, nem is elsősorban a vallásos hit kötött minket össze, hanem a szeretet. Pontosabban kifejezve, engem az kötött hozzájuk. Voltak kérdések amivel nem értettem egyet (pl.: 1914, 1975 - akkor még volt! -, Isten neve, stb.), ám a gyerekkoromból ismert probléma miatt azokról nem beszéltem. Nem is nagyon éreztem, hogy azokat lenne kivel megbeszélni, mert az odajárók többsége sem volt meggyőződve ezekről a kérdésekről. A felvigyázónkkal sem lehetett beszélgetni, mert hirtelen természetű, uralkodó szellemiségű volt, aki nem szerette a kérdéseket, csak a szép kerek válaszokat. Akkoriban úgy gondoltam, hogy a szeretet miatt, a közösség miatt és a segítség miatt ezeket a kérdéseket eltemetem magamban, mivel amúgy sem kerülhetnek elő soha. A lányomnak is tetszett a csoport, elvégre kicsi volt és szerette azt, hogy ott sokan szerették. A magány teljesen eltűnt az életünkből.
Így ment ez egészen 1973-ig, amikor a lányom 8 évesen kórházba került. Nagyon nem számítottam rá, de eszembe sem jutott, hogy életem egyik fordulópontjához érkeztem. Az orvos közölte, hogy nagy műtétre kell készülnöm. Akkoriban már volt a vérátömlesztési tilalom Jehova Tanúinak. Az orvos tudta, hogy én is az vagyok, ezért megkérdezte mi legyen. Ő és a kollégái ezt a műtétet csak vértranszfúzióval tudják elvégezni és ha késlekedünk akkor a lányom meghal. Közben már két vén is odaérkezett engem vigasztalni. Az egyikük Erika fia volt. Hiába magyaráztam nekik, hogy meghalhat a lányom, meg hogy nem is hiszek a vérről szóló tanításban, ők csak fenyegetőztek, majd magamra hagytak. A legteljesebb nyugalommal mondtam igent lányom műtétére és a vértranszfúzióra. A műtét rendben lezajlott, kislányom hamar meggyógyult.
Erika és a fia is többször megkeresett, hogy beszélni akarnak velem. Őszintén megmondtam, hogy volt vér a műtét során. A bírói bizottságra nem mentem el, mert nem éreztem úgy, hogy bűnt követtem volna el a Biblia szerint. Minden pásztori segítségnyújtási-kísérlet nélkül azonnal kiközösítettek.
Egy tíz éves időszakig rendben volt az életem. A kiközösítés megviselt, de megkönnyebbülést hozott. Ezután már csak azok a Tanúk jártak hozzám akik valódi barátaim, barátnőim voltak. Erika is nagyon sokszor meglátogatott, de még az utcán is beszélgetett velem. Erika egész családja Tanú volt, a férfitagok mind ismert és kedvelt vének lettek, így nem félt engem vállalni. Ő nem úgy tekintett rám, mint egy bűnösre és nem hiszem, hogy hasonló esetben másképpen döntött volna. A munkatársaim és családtagjaim nagyon örültek a Tanúkkal való szakításomnak, az életem sem volt már olyan nehéz egyedül. Csak a lányomnak éltem és a munkámnak. az igazságérzetemet bántotta, hogy valahol valakik bűnösnek ítéltek meg, de nem tudom, hogy ha az ő egyetlen gyermekük élete forogna kockán akkor mit tettek volna. Akkoriban a vér elutasítása nem EGY kezelés elutasítását, hanem A kezelés elutasítását jelentette. NEM volt más! Vagy a biztos halál, vagy a vér. Az anyai ösztön és az emberi érzés túl erős volt ahhoz, hogy egy általam soha el nem fogadott vallási tanért feláldozzam a gyermekem.
A boldogságnak a nyolcvanas években egy borzasztó tragédia vetett véget amibe újra beleszóltak Jehova Tanúi. Lányom már felnőtt volt, illetve akkor lett az. Leérettségizett és ápolónő lett. Egy hétvégén elment vidékre. Helyette a rendőrség jelentkezett pár óra múlva. Egy vidéki városban találták meg a lányom testét a vonatátjáróban. Az az eset ismert lett az egész országban, mert a televízióban sokat foglalkoztak vele. Soha nem tudtam meg, hogy ki, mikor és mit tett a lányommal, ahogyan a Rendőrség sem. Évek múlva is csak annyit mondtak, hogy a saját érdekemben ne járjak utána. A volt testvéreim megállítottak az utcán és a szemembe mondták: "-Annak idején azt hitted megmentetted a lányod életét és látod mi lett?"; de ennél sokkal rosszabbul hatott rám az amikor az egészet Isten büntetésének állították be. Nagyon felkavart az a gondolat, hogy az igazságos és szerető Isten egy ártatlan kislányon keresztül állna bosszút és egy gyilkost használjon fel erre. Egy gyilkos vajon ugyanúgy Jehova bírája, mint egy vén? Maga a gyilkosság és ez a hozzáállás annyira felkavart, hogy a temetés után összeomlottam és kórházi kezelés alá kerültem. Csak nagyon hosszú évek után jöttem rendbe lelkileg, de akkor a nálam jóval fiatalabb testvérem halt meg.
Érthető módon a lányomról, vagy a Tanúkról nem szívesen beszéltem és nem is tudtam beszélni. Erikával néha összejártunk, ha kórházba volt meglátogattam, néhány személlyel kapcsolatban maradtam továbbra is. Aztán lett egy fogadott lányom, újra megházasodtam (férjem pár év után sajnos meghalt). Sokat utazgattam, szereztem új barátokat és egy életre kitöröltem a Tanúkkal kapcsolatos rossz emlékeket. Fogadott lányom a kilencvenes évek elején azzal keresett meg, hogy a gyereke Jehova Tanúja akar lenni. Akkor mondtam el először valakinek, hogy én is az voltam, meg azt is, hogy mi történt a lányommal. Azt javasoltam neki, hogy engedje csak a gyerekét a Tanúk közé, van annyira értelmes, hogy majd magától kijöjjön, mert fel fogja ismerni milyenek is igazából.
Évekkel később így is lett. Ezalatt az évek alatt váltam képessé arra, hogy feldolgozzam azt a néhány évet és a rá tíz évre bekövetkező tragédiát. Időközben Erika meghalt. A haláláig jó barátnők maradtunk, fia is már néha köszön nekem, aki ma már országszerte ismert személy a gyülekezetekben. A műtétbe való beleegyezést azóta sem bánom. Lehetséges, hogy ma már nem az lenne a kérdés, hogy vér vagy halál, de AKKOR az volt. Sok olyan dolog van az életemben amit a Tanúktól vettem fel és a mai napig megtartok (pl.: ünnepek, dohányzás, erkölcsösség, stb.). Tanúk utáni életemben felekezeten kívüli maradtam, mert nem akarom Istent újra egy felekezet szemüvegén keresztül szemlélni. Sem azzal nem kívánok találkozni, hogy a személyes életemben Isten helyét egy vallásos szervezet töltse ki. Abban hiszek, hogy minden ember akit félrevezettek és abból a félrevezetésből megtér, nagyon sok dologban tud segíteni azoknak, akik még mindig a félrevezetettek útján vannak.
Teljesen normális életet éltem. Vallási kérdések helyett inkább politikai dolgok foglalkoztattak, de soha nem lettem párttag vagy kommunista. A mi családunk nagyon nehezen élte túl a világháborút és teljes vagyonunk államosításra került a háború utáni rendszerben. Szüleimnek életük legnagyobb vesztesége volt a családi örökség elrablása, mely miatt soha nem szerettem az állampártot. Leérettségiztem 1958-ban és egy nagy állami gyárban kezdtem el dolgozni irodai dolgozóként. Fiatal lányként sok szakszervezeti üdülésre eljutottam és minden munkán kívüli szórakozási lehetőségen jelen voltam. Hozzám nagyon hasonló szellemű fiút kerestem társul, akit meg is találtam. 1964-ben kötöttünk házasságot, 1965-ben született meg lányunk, de már 1967-ben el is váltunk.
Addig semmi gondom nem volt az életben, mert a munkám mellett otthon éltem és a szüleim is aktívan dolgoztak még egy ideig. A három kereset és a szerény életvitel mellett jól meg tudtunk élni, főleg akkoriban. Amikor megházasodtunk mind a ketten dolgoztunk, lakást könnyen kaptunk, így a két kereset is kényelmes életet biztosított a számomra. 1967-ben azonban minden gyökeresen megváltozott. Már nem volt teljes két kereset, csak az enyém. Otthon nemcsak a gyermekkel kellett foglalkozzak, hanem a takarítással, a tüzelővel, a főzéssel, na meg a pihenéssel és mindennel egyedül. Lányommal nagyon összenőttünk, de nem is bírtam volna azt a nehéz életet nélküle. Kínokban bővelkedő hónapok után az egyik munkatársam beszélni kezdett a Bibliáról. Azonnal úgy reagáltam, hogy a Biblia az csak a veszekedések forrása lehet, ahogyan a vallás is az. Mivel emberként nagyon szimpatikus volt, beleegyeztem, hogy valakivel felkeressen engem a lakásomon.
Ez már 1968-ban volt. Jött a munkatársam és egy másik férfi. A másik férfi nagyon kedves volt, nagyon okosan beszélt (a kilencvenes évektől utazófelvigyázó) és jókat mondott. Egy sor olyan dologról is beszélt amit nem értettem, de tetszett a stílusa. Távozás előtt még fát is vágtak nekem, pedig nem kértem, nem is utasíthattam vissza a következő beszélgetést. A következő beszélgetésre már nem a munkatársam jött, hanem ez a másik nagyon kedves férfi és az édesanyja. Bevásárolva érkeztek, ismét vágtak fát, kedveskedtek a lányomnak. Most már nagyon érdekelt, hogy kik ezek a kedves emberek és miért ilyenek. Hamarosan már tanulmányozás kezdődött, elkezdtem járni a csoportba és rövid idő múlva alá is merítkeztem.
A tanulmányozás alatt nagyon sok segítséget kaptam a testvérektől. A tanítóm (Erika) nagyon sok szeretettel vett körül. Állandóan hordtak nekem tüzelőt, segítettek a dolgaim intézésében, a gyermeknevelésben és szinte mindenben amiben csak szükségem volt. Cserébe én is amiben tudtam, ami legtöbbször varrás vagy különböző kézimunka volt. A mi csoportunkban nagyon jó volt a légkör, nem is elsősorban a vallásos hit kötött minket össze, hanem a szeretet. Pontosabban kifejezve, engem az kötött hozzájuk. Voltak kérdések amivel nem értettem egyet (pl.: 1914, 1975 - akkor még volt! -, Isten neve, stb.), ám a gyerekkoromból ismert probléma miatt azokról nem beszéltem. Nem is nagyon éreztem, hogy azokat lenne kivel megbeszélni, mert az odajárók többsége sem volt meggyőződve ezekről a kérdésekről. A felvigyázónkkal sem lehetett beszélgetni, mert hirtelen természetű, uralkodó szellemiségű volt, aki nem szerette a kérdéseket, csak a szép kerek válaszokat. Akkoriban úgy gondoltam, hogy a szeretet miatt, a közösség miatt és a segítség miatt ezeket a kérdéseket eltemetem magamban, mivel amúgy sem kerülhetnek elő soha. A lányomnak is tetszett a csoport, elvégre kicsi volt és szerette azt, hogy ott sokan szerették. A magány teljesen eltűnt az életünkből.
Így ment ez egészen 1973-ig, amikor a lányom 8 évesen kórházba került. Nagyon nem számítottam rá, de eszembe sem jutott, hogy életem egyik fordulópontjához érkeztem. Az orvos közölte, hogy nagy műtétre kell készülnöm. Akkoriban már volt a vérátömlesztési tilalom Jehova Tanúinak. Az orvos tudta, hogy én is az vagyok, ezért megkérdezte mi legyen. Ő és a kollégái ezt a műtétet csak vértranszfúzióval tudják elvégezni és ha késlekedünk akkor a lányom meghal. Közben már két vén is odaérkezett engem vigasztalni. Az egyikük Erika fia volt. Hiába magyaráztam nekik, hogy meghalhat a lányom, meg hogy nem is hiszek a vérről szóló tanításban, ők csak fenyegetőztek, majd magamra hagytak. A legteljesebb nyugalommal mondtam igent lányom műtétére és a vértranszfúzióra. A műtét rendben lezajlott, kislányom hamar meggyógyult.
Erika és a fia is többször megkeresett, hogy beszélni akarnak velem. Őszintén megmondtam, hogy volt vér a műtét során. A bírói bizottságra nem mentem el, mert nem éreztem úgy, hogy bűnt követtem volna el a Biblia szerint. Minden pásztori segítségnyújtási-kísérlet nélkül azonnal kiközösítettek.
Egy tíz éves időszakig rendben volt az életem. A kiközösítés megviselt, de megkönnyebbülést hozott. Ezután már csak azok a Tanúk jártak hozzám akik valódi barátaim, barátnőim voltak. Erika is nagyon sokszor meglátogatott, de még az utcán is beszélgetett velem. Erika egész családja Tanú volt, a férfitagok mind ismert és kedvelt vének lettek, így nem félt engem vállalni. Ő nem úgy tekintett rám, mint egy bűnösre és nem hiszem, hogy hasonló esetben másképpen döntött volna. A munkatársaim és családtagjaim nagyon örültek a Tanúkkal való szakításomnak, az életem sem volt már olyan nehéz egyedül. Csak a lányomnak éltem és a munkámnak. az igazságérzetemet bántotta, hogy valahol valakik bűnösnek ítéltek meg, de nem tudom, hogy ha az ő egyetlen gyermekük élete forogna kockán akkor mit tettek volna. Akkoriban a vér elutasítása nem EGY kezelés elutasítását, hanem A kezelés elutasítását jelentette. NEM volt más! Vagy a biztos halál, vagy a vér. Az anyai ösztön és az emberi érzés túl erős volt ahhoz, hogy egy általam soha el nem fogadott vallási tanért feláldozzam a gyermekem.
A boldogságnak a nyolcvanas években egy borzasztó tragédia vetett véget amibe újra beleszóltak Jehova Tanúi. Lányom már felnőtt volt, illetve akkor lett az. Leérettségizett és ápolónő lett. Egy hétvégén elment vidékre. Helyette a rendőrség jelentkezett pár óra múlva. Egy vidéki városban találták meg a lányom testét a vonatátjáróban. Az az eset ismert lett az egész országban, mert a televízióban sokat foglalkoztak vele. Soha nem tudtam meg, hogy ki, mikor és mit tett a lányommal, ahogyan a Rendőrség sem. Évek múlva is csak annyit mondtak, hogy a saját érdekemben ne járjak utána. A volt testvéreim megállítottak az utcán és a szemembe mondták: "-Annak idején azt hitted megmentetted a lányod életét és látod mi lett?"; de ennél sokkal rosszabbul hatott rám az amikor az egészet Isten büntetésének állították be. Nagyon felkavart az a gondolat, hogy az igazságos és szerető Isten egy ártatlan kislányon keresztül állna bosszút és egy gyilkost használjon fel erre. Egy gyilkos vajon ugyanúgy Jehova bírája, mint egy vén? Maga a gyilkosság és ez a hozzáállás annyira felkavart, hogy a temetés után összeomlottam és kórházi kezelés alá kerültem. Csak nagyon hosszú évek után jöttem rendbe lelkileg, de akkor a nálam jóval fiatalabb testvérem halt meg.
Érthető módon a lányomról, vagy a Tanúkról nem szívesen beszéltem és nem is tudtam beszélni. Erikával néha összejártunk, ha kórházba volt meglátogattam, néhány személlyel kapcsolatban maradtam továbbra is. Aztán lett egy fogadott lányom, újra megházasodtam (férjem pár év után sajnos meghalt). Sokat utazgattam, szereztem új barátokat és egy életre kitöröltem a Tanúkkal kapcsolatos rossz emlékeket. Fogadott lányom a kilencvenes évek elején azzal keresett meg, hogy a gyereke Jehova Tanúja akar lenni. Akkor mondtam el először valakinek, hogy én is az voltam, meg azt is, hogy mi történt a lányommal. Azt javasoltam neki, hogy engedje csak a gyerekét a Tanúk közé, van annyira értelmes, hogy majd magától kijöjjön, mert fel fogja ismerni milyenek is igazából.
Évekkel később így is lett. Ezalatt az évek alatt váltam képessé arra, hogy feldolgozzam azt a néhány évet és a rá tíz évre bekövetkező tragédiát. Időközben Erika meghalt. A haláláig jó barátnők maradtunk, fia is már néha köszön nekem, aki ma már országszerte ismert személy a gyülekezetekben. A műtétbe való beleegyezést azóta sem bánom. Lehetséges, hogy ma már nem az lenne a kérdés, hogy vér vagy halál, de AKKOR az volt. Sok olyan dolog van az életemben amit a Tanúktól vettem fel és a mai napig megtartok (pl.: ünnepek, dohányzás, erkölcsösség, stb.). Tanúk utáni életemben felekezeten kívüli maradtam, mert nem akarom Istent újra egy felekezet szemüvegén keresztül szemlélni. Sem azzal nem kívánok találkozni, hogy a személyes életemben Isten helyét egy vallásos szervezet töltse ki. Abban hiszek, hogy minden ember akit félrevezettek és abból a félrevezetésből megtér, nagyon sok dologban tud segíteni azoknak, akik még mindig a félrevezetettek útján vannak.
forrás: bikbak.uw.hu
"Legyünk szerények!"
Az Őrtorony: egy csúcs földbirtokos Brooklynban, New York
A Brooklyn Daily Eagle lap szerint, a Watchtower Bible and Tract Society (Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat, más néven Jehova Tanúi) lehet valószínűleg a legnagyobb egyedülálló földbirtokos a new york-i Brooklynban, a kormányszerveken kívül.
Az Őrtorony óriási brooklyni ingatlan portfóliója magában foglalja a hatalmas DUMBO épületet, a régi Bossert Hotelt a Montague Street-en, úgymint a Pier 1 épületre néző vízparti ingatlan a brooklyni felhőkarcolók alatt. A Bridge Plaza-ban is birtokolnak épületeket.
Az Őrtorony Tásulat megdöbbentő mennyiségű brooklyni ingatlant birtokol, és bizonyára a legnagyobb egyedülálló ingatlantulajdonos a Brooklyn Heights városrészben.
De az Őrtorony továbbra is Brooklynban marad? A gazdasági válság miatt pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az Őrtorony marad még. De várhatóan nem maradnak sokáig. Nemrég a szervezet megszerzett 248 hektárt Ramapo-ban, N.Y. állam, körülbelül 45 mérföldre északra New York városától. A $11.5 millió dolláros terület (2,385,273,708 Ft átszámítva, tehát kb. 2,4 milliárd Ft) egy nap állítólag otthonául szolgál majd a szervezet 1500 fős adminisztratív személyzetének, több mint felének. Ezen kívül az Őrtorony egy másik 253 hektáros terület megvásárlását intézi közel a Wallkillben található nyomdájukhoz (egy kicsivel több mint 40 mérföldre északnyugatra New York várostól, ez a terület is milliárdokat ér forintban). Ez lesz a 4. fő földvásárlás hosszú évek óta.
A szervezet jelenleg nyolc másik épületet birtokol (a Brooklyn Heights városrészen) a piacon, ideértve a Bossert-et. De a Brooklyn Daily Eagle szerint nagyon valószínű, hogy amint a gazdaság és az ingatlanpiac növekedésnek indul, a tanúk el fogják adni a DUMBO épületeiket, és a Sands Street-en lévő épületeiket is.
Egy másik drágakő az ingatlan portfóliójukban a vízparti épületük közel Old Fulton-hoz, amelyre régóta áhítoznak a lakossági fejlesztők. A területfejlesztők úgy tekintenek rá, mint a közösség működési bevételének jövőbeli forrására, egy konferencia-központként vagy hotelként.
Egyértelmű, hogy a hatalmas brooklyni birtokvagyonok, semmik a több száz és száz hektáros birtokokhoz képest New York és New Jersey vidéki területein.
A The Brooklyn Paper 2009 áprilisi cikkében Richard Devine, egy Őrtorony szóvivő, a Ramapo földterülettel kapcsolatban a következőket mondta: "Szeretnénk építeni egy lakó- és munkahely komplexumot".
Mostanáig, az Őrtorony lakó és kiadói létesítményei Brooklynban elkülönítve maradtak. A két létesítmény kombinálása egyetlen távoli, az állam északi részén lévő területen, egy óriási, központosított vallási létesítményt hozna létre.
Úgy túnik, nagy a valószínűsége, hogy az Őrtorony Társulat folytatni fogja az igen értékes brooklyn-i ingatlanjai értékesítésének gyakorlatát, amint a piac növekedésnek indul; megjósolhatóan a műveleti- és lakóhelyeket a sokkal költséghatékonyabb, az állam északi részein található területekre költöztetik.
Az ember csak elképzelni tudja a saját tőkét amelyet a szervezet felhalmozott az évek alatt ezekben a new york-i épületekben, most úgy tűnik, eljött az idő a beruházásokhoz.
forrás: http://www.exjehovahswitness.net/2009/10/the-watchtower-a-top-landowner-in-brooklyn-ny
Képek néhány Brooklynban, New York, található Őrtorony ingatlanról (kattints a kép címére az eredeti mérethez):
DUMBO
Őrtorony teniszpálya a DUMBO-n
Az Őrtorony tulajdonában lévő Bossert Hotel
A Bossert Hotel előcsarnoka - Őrtorony tulajdon
Olvasóink küldték 9.
Elore szeretnem bocsatani, hogy az alabbiak az en szemelyes tapasztalataim abbol a szempontbol veve, ahogyan en ateltem oket es ahogyan hatottak ram. Azt is elfogadom, hogy masoknak mas tapasztalatai lehetnek. Sot az en tortenetemet masok, akik erintve voltak benne, maskent elhettek meg, amihez minden joguk megvan. De a szolas szabadsaga ugy erzem engem is megillet.
A gyulekezetben maradas es elhagyas donteset mindenkinek maganak kell meghoznia. A sajat tapasztalatomat azert latom jonak megosztani masokkal, mert annak idejen hosszu eveim mentek ra a merlegelesre a megfelelo hatterinformacio hianyaban, igy csak a sajat sejteseimre es megerzeseimre tamaszkodhattam. Irasomat gyengebb idegrendszerueknek vagy erzekenyebb lelkivilaguaknak nem ajanlom.
Egy olyan csaladban nevelkedtem, ahol senki sem volt Jehova Tanuja. Anyukam kivetelevel majdnem mindenki alkoholista volt, meg a nagymamam is. Kisgyerekkent rengeteg idot toltottem fustos kocsmakban, amit utaltam. Az egyik legkorabbi emlekeim szerint a kisagyamba fekszem es egy sotet, arnyekszeru valaki van jelen, az arcara nem emlekszem, es varatlanul egy eros fajdalmat erzek. Megprobaltam sikitani, de egy arva hang sem jot a torkomon. De szerencsere reggelre felismertem, hogy ez csak egy rossz alom volt. Akkoriban kb 4-5 eves korom korul lehettem. Egy napon a nagymamam felajanlotta, hogy vesz nekem egy sarga macit, de cserebe azt kerte, hogy ne mondjam el az apukamnak azt, hogy a “nagypapam” mit tett velem. Fogalmam sem volt mirol beszel, mivel azokat a rossz almokat nem kotottem senki szemelyehez, legkevesbe a nagymamam elettarsahoz, akirol akkoriban azt hittem, hogy a nagypapam (csak kesobb tudtam meg, hogy egy bortonbol szabadult bunozo). De hat mindent megigertem en, csak megkapjam a medvet, ami a kedvencem lett. De kesobb gondjaim lettek a macival, mert fogalmam sem volt mit tegyek vele, nem ertettem mirol nem beszelhetek, igy a jatek kepviselt egyfajta misztikus , sotet titkot, ami nekem nem tetszett. De varatlanul egy lehetosegem akadt, hogy megszabaduljak a macitol, amikor skarlattal korhazba kerultem es karantenban kellett maradnom. Meghallottam, hogy az egyik nover felhivja a szulok figyelmet arra, hogy minden jatekot, ami a korhazba kerul meg kell semmisiteni, ezert csak olyanokat hozzanak be a gyerekeknek, amit kesobb nem fognak sajnalni ha nem vihetik haza oket. Erre en konyoregtem anyunak, hogy en a sarga macimat akarom a korhazba, persze azzal a titkos szandekkal, hogy megszabaduljak tole es az osszes rossz erzesemtol, ami ehhez kotodott. Nagyon sajnaltam a macit, de ugy ereztem meg kell tennem. Amikor meggyogyultam, apukam jott ertem, aki ezuttal jozan volt, s elso kerdese az volt, hogy miert a kedvenc jatekomat hozattam be, amikor tudtam, hogy nem vihetem haza. Valamit valaszolhattam ra, ereztem osszeszurul a torkom, mert kicsit feltem, hogy en errol nem beszelhetek neki, de arra mar nem emlekszem mit mondtam. Mindenesetre, o abbol, amit mondtam gyanut foghatott , mert egy masik emlekkep szerint apam utotte a “nagyapamat” a konyhaban, s gyakran hallottam az en nevemet. Rettentoen feltem es egy sarokban bujtam meg es sirtam, mikor a nagymamam es az anyukam egyszercsak odajott hozzam es azt mondtak: “kislanyom ez mind temiattad van, ez mind a te hibad”. En azt gondoltam, hogy rajottek mit tettem a szegeny medvevel, ami miatt en magam is buntudatot ereztem, hogy “megoltem a medvet”.
Ez a tortenet tisztan a fejemben van ma. De nem sokkal azutan, amikor tortent valahogy elfelejtettem szinte minden reszleteben, csak egy- ket reszletre emlekeztem, amelyek onmagukban nem tettek lehetove az egesz rekunstrualasat. 34 eves voltam, mire ujra kepes voltam az egesz tortenetre emlekezni. Szoval ezzel a zavarodottsaggal az elmemben, amirol persze semmit sem tudtam, leptem be a tinedzser eveimbe, amikor is fejfajasokat meg mindenfele egyeb “megmagyarazhatatlan” fajdalmakat kezdtem erezni a testemben. Gyenge, beteges, sovany kislany voltam es az otthon tapasztalhato legkor teljesen elkeseritett, szuleim allando csatarozasa, sokszor a rendorok allitottak be ejszaka kozepen, a szidalmazasok es vadaskodasok rank gyerekekre is kiterjedtek, foleg ram, mint az idosebbik lanyra. Az iskolaban es kesobb a munkahelyemen neha sirogorcseim voltak, bar nem voltam rosszhangulatu vagy depresszios. A szuleim valasa utan, anyu keptelen volt felvallalni a felelossegeit, igy egy csomo minden ram harult.
19 eves koromban kerultem kapcsolatban Jehova Tanuival, s nemsokara megkeresztelkedtem. Ugy ereztem valaszt kaptam az elet kerdeseire es vegre jo emberi, csaladi mintakat is lattam, eletemben eloszor. Anyu eleinte ellenezte, de idovel csatlakozott a bibliatanulmanyozashoz es maga is JT lett. De valahogy a csaladi eletunk nem igazan valt nyugodtta, bar valamivel jobb lett, mint elotte volt. Peldaul, ugy ereztem, mindenert en vagyok a hibas, allandoan csak rossz, amit csinalok. A csaladi “beke” fenntartasaert sokat “nyeltem”, mivel ugy ereztem ez a kotelessegem, mint “jo kereszteny lanynak”. A megnovekedett felelosseg felvallalasa es az ezzel egyutt jaro stressz csak tovabbi romlast okozott az egeszsegemben. Egy ido utan voltak bizonyos dolgok, amik elgondolkoztattak, mint peldaul egy szerelmi csalodas, ami sehogy sem illet a kepbe, meg bizonyos cikkeket az Ortoronybol es az Ebredjetekbol kezdtem nagyon is husbavagonak erezni. A gyulekezetekben is volt nehany dolog, ami nem tetszett, foleg a dogmatizmus, pletyka es egymas eletebe valo beavatkozas. A kiadvanyokat nem mindig ereztem eletszagunak, mert csupa jo tapasztalat volt benne, de a kornyezetemben csak ritkan lattam ezeket. De persze en ugy, ahogy otthonrol ezt jol megtanultam, mindenert magamat hibaztatta, es allando buntudatom volt, amit nem nem tudtam mivel megmagyarazni es egyre inkabb talan a predikalassal probaltam kiegyenliteni. Elobb altalanos majd kulonleges uttorokent szolgaltam. Persze ezt csak igy utolag tudom kiertekelni, akkor ezt nem tudtam meg igy atlatni. De akarmit tettem, a rossz erzeseim megmaradtak, es idovel kezdtem depressziossa valni.
De hat el kellett jonnie annak az idonek, amikor a testi gondjaim megalljt parancsoltak es szembe kellett neznem a gyotrelmeimmel. Ez akkor tortent, amikor ferjhez mentem es Veszpremben telepedtunk le 1996-ban. Itt a korabban sikertelennek bizonyulo orvosi kivizsgalasokat ujra kezdtem, eleinte nem sok eredmennyel. Ezido alatt a veszpremi gyulekezetben szamomra addig elkepzelhetetlen, meghokkento folyamatokat kezdtem felfedezni. Pl. egy vent letartoztattak szinte par nappal a nyilvanoseloadasa utan, mert nemi eroszakkal vadoltak a hatosagok. Ezenkivul egy csomo aktiv testver csak ugy elmaradt egyik-naprol a masikra es volt olyan is aki teljes apatiaba esett. A ferjem, aki akkor kisegitoszolgakent volt szamontartva, teljesen osszezavarodott es szobeli es kesobb fizikai eroszakot kezdett alkalmazni felem. A csaladi eletunk egy pokolla valt, nagyon szegyeltem magam, mert ugy ereztem, hogy en is teljesen kifordultam a szemelyisegembol. Ugyanakkor nagyon tehetetlennek is ereztem magam, mert a rossz tapasztalataim alapjan nem igazan biztam a gyulekezeti venekben. Hosszu tepelodes utan megis ugy ereztem, hogy segitseget kell toluk kernem, gondoltam legalabb “kiugrik a nyul a bokorbol”. Talan felesleges mondanom, hogy igazabol nem erdekelte oket a gondom. Nehany udvarias “csaladi latogatas” utan levontak a kovetkeztetest, miszerint a ferjem viselkedese ertheto (bar nem helyes) mivel egy kibirhatatlan felesege van, es ezzel tulajdonkeppen engem tettek felelosse (megint), mert az en viselkedesem kivaltja az eroszakos viselkedest. Semmi konkretumot nekem nem mondtak tanacskent, a ferjemnek sem igazan, azonkivul, hogy megertettek sot meg vigasztaltak is ot. Ez nagyon osszezavart bennunket, meg a ferjem is kiakadt, aki sosem tagadta a viselkedeset, szegyellte es valtoztatni akart rajta. A venek tanacsara pedig csak azt erezhette, hogy megerosodik rossz szokasaiban, mert az agresszio tovabb folytatodott, sot ujabbakkal egeszult ki, amik reszletezesetol most eltekintenek, de maradjunk abban, hogy eleg ok lett volna, hogy a venek komolyan vegyek. De nem csak, hogy nem foglalkoztak az uggyel, meg azt is rossz neven vettek, amikor lemondott a gyulekezeti kivaltsagarol. Szerintuk az “emberi tokeletlenseg” meg nem ok a lemondashoz.
Ilyen es ehhez hasonlo dolgoktol teljesen lebenultunk, tetlenekke valtunk es tanacstalanokka. A pasztori latogatasok eredmenyekent, ami nagyreszt a korzetfelvigyazo altal lett kikenyszeritve, egyre melyebbre kerultunk es olyan vadakkal lettunk “gazdagabbak”, mint a venek ellen forditjuk a testvereket, meg csak bajt okozzunk a gyulekezetben (foleg en). Nagyon szerettem volna tudni vegre, hogy mi a baj velem es igy ugy lattam itt az ido, hogy szakemberhez forduljak, mar csak azert is mert az orvosi vizsgalatok is ezt az utat mutattak. Pszichoterapiara kezdtem jarni, amiert jo nehanyan a gyulekezetben kritizaltak, mert ugy ereztek szegyent hozok Jehova nevere. En csodalkoztam ezen, mert akkoriban egy csomo cikk ezt a megoldast ajanlotta, de ezt a tanacsot valahogy nem sokan ultettek at a gyakorlatba, pedig sokan szenvedtek depresszioban. En nem torodtem mit gondolnak rolam masok, mivel mindig az igazsag megismerese vezerelt, es ebben benne van az onmagunkrol szolo igazsag is. Nem feltem attol sem, hogy mi jon fel a terapia alatt, mert mindig is az volt a filozofiam, hogy az igazsag a legjobb alapja az eletunknek. A terapia alatt a korabban megemlitett tortenet kezdett kibontakozni az emlekezetemben, valahogy a ugy, mintha csak ugy a “semmibol” kerulne elo, igy szamomra teljesen uj volt es sokkolo is egyben. Ahogy a kep kezdett egyre tisztabb lenni, a fizikai tuneteim szepen elmultak egy viszonylag roved ido alatt. Ez nagyon meglepo volt, mert addigra mar 20 eve szenvedtem a nyavalyaktol. Felismertem, hogy a “rossz almok” egyaltalan nem almok voltak, hanem szexualis molesztalas esetei. Mint kisgyermek keptelen voltam ezt megoldani (illetve kiserletet tettem ra a magam gyerekes modjaval), arrol nem is beszelve, hogy a csaladom sem nyujtott erdemi segitseget hacsak nem abban, hogy az emlek lehetoleg minnel melyebbre keruljon. Igy a onkentelenul a tudatalattimba soportem az egeszet, ami akkor a tuleleshez szukseges volt. Bar nem voltak nyugtalanito emlekeim, viszont a testem probalta “elmondani” nekem, hogy valami nem stimmel, csak abbol meg keptelen voltam olvasni. Erdekes modon a gyulekezetben elofordulo visszassagok valahogyan osszhangba kerultek az elmemben lapulo feldolgozatlan serulessel, ami kivaltotta az emlekek elohivasat. A gyulekezetben tortentek a sajat vilagi gyalazkodo, visszaelo, eroszakoskodo, sulyos buntett felett szemet hunyo csaladomra emlekeztettek. Ugy tunt, hogy mindket helyen a bunbak szerepet toltottem be.
Roviden osszefoglalva harom ev alatt a kovetkezo erofesziteseket tettem a helyzetem tisztazasara: kertem korzetfelvigyazok, keruletfelvigyazok segitseget nemi sikerrel. Nehanyan kialltak mellettem, de ennek ellenere a gondjaim nem szuntek meg, sot fokozodtak. Levelet irtam a fiokhivatalnak, s mivel nem kaptam valaszt, a fohivatalnak New Yorkba (az akkori angoltudasommal). Az eredmeny: semmi. Teljesen elarulva ereztem magam, mint ahogyan a csaladomban is. Bar kaptam tamogatast a barataimtol, akik biztak bennem es hittek nekem, de a gyulekezet nagyobb resze lazadokent kezelt (aki csinalja a fesztivalt), tartozkodova valtak velem szemben es bezartak szemeiket a nyomorom elott (mivel akkoriban elvesztettem az allasomat, es az egeszsegi allapotomnak koszonhetoen nem talaltam munkat). De nem erdekelt, mert valahogy mindig az utolso pillanatban ugytunt varatlanul valahogy megoldodtak anyiagi gondjaim, meg kulonben is teljes erommel a gyogyulasomra kellett koncentralnom, ha meg akartam szabadulni “demonaimtol”. Eletemben eloszor igazan boldog voltam, mert megertettem vegre a multban hozott donteseimet, amiket ki tudtam ertekelni az igazi igazsag fenyeben. Ez a folyamat rettenetesen fajdalmas volt, de felszabadito is egyben. Nagyon sokat sirtam azok miatt az ostobasagok miatt, amiket elkovettem a tudatlansagomban. Lassan, de biztosan megszabadultam a depresszios erzesektol, onvadtol, mivel sikerult megtalalnom a gyokereit a gyermekkoromban es neveltetesemben.
De nem csupan a szemelyisegemben ment vegbe egy valtozas. Eleinte meg remenykedtem abban, hogy hatha most majd meghallgatnak, figyelembe vesznek, belatjak, hogy nem csak hisztiztem, de sajnos csalodnom kellett. Csak a regi felelmektol es betegsegektol szenvedo enem volt megfelelo tagja a gyulekezetnek, mert azt jol ki lehetett hasznalni, mar ugy is megszokta. Es a legrosszabb az volt, hogy en magam ezt nem is ereztem, annyira hozzaszoktam mar a terhek cipelesehez. De ahogy az ujonnan megszerzett ismeret fenyeben kezdtem vizsgalni a bibliai tanitasokat egy masfajta kovetkeztetesre is jutottam. Meg kell mondjam, hogy a Biblia oriasi eroforrasnak szamitott, ugy kezdtem erezni, mintha minden szavat hozzam irtak volna. Ez valosaggal megmentett az ongyilkossagi gondolataimtol is. Ezeknek az ismereteknek birtokaban felul kellett vizsgalnom a vallasszervezetet is ahova tartoztam. Csodalatosnak mondhato gyogyulasom, amely szoros osszefuggesben volt a gyulekezettol jovo sokk hatassal elgondolkoztatott a Mate 24:24 versen, miszerint hamis profetak tesznek csak csodakat a veg idejen. Ebbol a gondolatbol kiindulva, ketelkedni kezdtem a tanitasokban, amik az Ortornyon keresztul jottek. A szervezet kepviseloben eleinte megingott bizalmam teljesen elveszett es nem tartottam megbizhatonak azt a modot sem, ahogyan ertelmeztek a Bibliat. A multbeli tapasztalataimbol kovetkezteteseket vontam le, miszerint sokkal jobban kellett volna hallgatni a lelkiismeretem szavara, tobb idot kellett volna szemelyesen a testverek “jo tarsasaga” nelkul toltenem, figyelnem kellett volna a testem jelzeseire. Ha nem jo erzeseink vannak annak legtobbszor oka van, es nagyonsokszor az az oka, hogy valamin valtoztatnunk kellene. Ezenkivul, ma mar nem tartom egeszsegesnek, hogy a jelen kivansagait es szuksegleteit egy bizonytalan jovobe toljuk el. A multon nem tudunk valtoztatni, a jovo meg nem jott el, a jelen, ami igazan a mienk. Ezeket a gondolatokat Ekhart Tolle: A Most hatalma cimu konyveben olvastam. Ha tulzottan csakis a jovore koncentralunk, igazabol csak kepzelodhetunk es vagy jobbnak vagy rosszabbnak kepzeljuk el, mint ami valojaban fog tortenni, igy csak az abrandozasaink csalodasokhoz, mig a negativ gondolkodas aggodalmakhoz fog vezetni nagyon gyakran, ami csak tovabbi gondokat fog okozni a jelen napjainkban. Ugy erzem, hogy a Tarsulat kiadvanyai sokkal inkabb szorgalmazzak a kivansagok eltolasat a jovobe, ami sulyos gondokat okoznak az egyes szemelyeknek. Ezeket a problemakat aztan szepen besoprik a szonyeg ala, lazadonak vagy hitahagyottaknak kialltva ki oket, s nem tartjak szuksegesnek, hogy kozzetegyek az ilyen tapasztalatokat a kiadvanyokban. Itt nem szeretnem kissebbiteni az egyes egyen felelosseget a dologban de a tarsulat maga idezi elo reszben a problemakat a Biblia egyoldalu ertelmezesevel, de ezert soha nem vallalja a felelosseget, annak a szemelynek, aki nem ert vele egyet, soha nem lehet igaza. Pedig mennyire mast mutatnak a bibliai tortenetek, mar abbol a szempontbol, hogy Jehova gyakran adott igazat olyan szemelyeknek, akik sokszor egymaguk fordultak ellene az akkori vallasi elrendezesnek. Ennek ellenere a modernkori szervezet ugy tunik buszken felistennek kepzeli magat, nem tanulva meg abbol a konyvbol sem, amit o maga is szentnek kiallt ki. Ezert en szemely szerint ugy ereztem, hogy a gyulekezet annyira biztonsagos hely, mint a zsido vallas i.sz 70 elott , amikor is elpusztult Jeruzsalem. Igy hosszas kuzdelem utan megszakitottam a kapcsolatomat a gyulekezettel, reszemrol lezartam ezt a szegyenletes ,egyoldalu kommunikaciot. Azota a sajat jozan paraszti eszemre es lelkiismeretemre tamaszkodok es sokkal boldogabb az eletem. Nem epitek a jovore, igyekszek a minden nap gondjaival birkozni (eleg minden napnak a maga baja). Valahogy megis pozitivabban allok a jovohoz, amellyel sokkal tobb jo eredmenyt ertem el.
Nem vadolok senkit sem a tortentekert es a felelosseget sem vallalom fel masok tetteiert. Ezert mindazok az emberek, akik csak sirankoznak, masokat vadolnak es bajt okoznak kikerultek az eletembol az en tudatos donteseimnek koszonhetoen. A ferjemtol elvaltam, az anyukamnak egy levelben adtam tudtara az allaspontomat, aminek eredmenyekent nem kivanja tartani velem a kapcsolatot a tovabbiakban. Barmilyen fajdalmas is volt egy teljes fordulatot vennie az eletemnek, egyszeruen ugy ereztem elvi okokbol nem azonosulhatok azokkal a nezetekkel, amiket a JT gyulekezetben tapasztaltam es kulonben sincs szuksegem “energiavampirokra”, megha a csaladom tagjai is. Nem volt konnyu, de vegulis el kellett dontenem, hogy a betegsegben es nyavalygasban akarok elni, vagy onallo, fuggetlen felnott emberkent. Nem lehetek tagja egy szervezetnek csak a barataim kedveert (akiket nagyon hianyolok) vagy erzelmi szuksegletbol. Jelenleg nem sok ember van korulottem, de azok megbizhatoak.
Akkoriban meg nem is tudtam milyen mas egyeb “teokratikus” titkok leteznek, mert csak evekkel kesobb vitt ra a lelek, hogy begepeljem a google keresobe a Jehova tanui nevet. Igy ertesultem a tarsulat ENSZ-el valo kapcsolatarol es ismertem meg a Silentlamb szervezetet, akik olyan dologrol irtak, ami meg a sajat keserves tapasztalataim utan is hajmeresztonek tunt. A megbecstelenitesi esetekrol van szo, ami eppen az ido tajt kezdett felszinre jonni, amikor en is tapasztaltam a gondjaimat. Az angolul tudok elolvashatjak az elettapasztalatokat, akiket erdekel. Amikor ezeket olvastam, teljesen belebetegedtem. Ma mar nem tudom elkepzelni, hogyan lehettem valamikor tagja egy olyan szervezetnek, amelyik ilyen sulyos kihagasokat megtur, sot tamogat. Igy jobban megertettem miert tamogattak az elkovetot es miert vadoltak az aldozatot az en sajat esetemben. En nem hiszem azt, hogy ezeket a sulyos bunoket el lehet takarni egy vallasos mazzal es azt sem, hogy Jehova helyesli ezt a vallast.
Kivancsi lennek a velemenyetekre,A gyulekezetben maradas es elhagyas donteset mindenkinek maganak kell meghoznia. A sajat tapasztalatomat azert latom jonak megosztani masokkal, mert annak idejen hosszu eveim mentek ra a merlegelesre a megfelelo hatterinformacio hianyaban, igy csak a sajat sejteseimre es megerzeseimre tamaszkodhattam. Irasomat gyengebb idegrendszerueknek vagy erzekenyebb lelkivilaguaknak nem ajanlom.
Egy olyan csaladban nevelkedtem, ahol senki sem volt Jehova Tanuja. Anyukam kivetelevel majdnem mindenki alkoholista volt, meg a nagymamam is. Kisgyerekkent rengeteg idot toltottem fustos kocsmakban, amit utaltam. Az egyik legkorabbi emlekeim szerint a kisagyamba fekszem es egy sotet, arnyekszeru valaki van jelen, az arcara nem emlekszem, es varatlanul egy eros fajdalmat erzek. Megprobaltam sikitani, de egy arva hang sem jot a torkomon. De szerencsere reggelre felismertem, hogy ez csak egy rossz alom volt. Akkoriban kb 4-5 eves korom korul lehettem. Egy napon a nagymamam felajanlotta, hogy vesz nekem egy sarga macit, de cserebe azt kerte, hogy ne mondjam el az apukamnak azt, hogy a “nagypapam” mit tett velem. Fogalmam sem volt mirol beszel, mivel azokat a rossz almokat nem kotottem senki szemelyehez, legkevesbe a nagymamam elettarsahoz, akirol akkoriban azt hittem, hogy a nagypapam (csak kesobb tudtam meg, hogy egy bortonbol szabadult bunozo). De hat mindent megigertem en, csak megkapjam a medvet, ami a kedvencem lett. De kesobb gondjaim lettek a macival, mert fogalmam sem volt mit tegyek vele, nem ertettem mirol nem beszelhetek, igy a jatek kepviselt egyfajta misztikus , sotet titkot, ami nekem nem tetszett. De varatlanul egy lehetosegem akadt, hogy megszabaduljak a macitol, amikor skarlattal korhazba kerultem es karantenban kellett maradnom. Meghallottam, hogy az egyik nover felhivja a szulok figyelmet arra, hogy minden jatekot, ami a korhazba kerul meg kell semmisiteni, ezert csak olyanokat hozzanak be a gyerekeknek, amit kesobb nem fognak sajnalni ha nem vihetik haza oket. Erre en konyoregtem anyunak, hogy en a sarga macimat akarom a korhazba, persze azzal a titkos szandekkal, hogy megszabaduljak tole es az osszes rossz erzesemtol, ami ehhez kotodott. Nagyon sajnaltam a macit, de ugy ereztem meg kell tennem. Amikor meggyogyultam, apukam jott ertem, aki ezuttal jozan volt, s elso kerdese az volt, hogy miert a kedvenc jatekomat hozattam be, amikor tudtam, hogy nem vihetem haza. Valamit valaszolhattam ra, ereztem osszeszurul a torkom, mert kicsit feltem, hogy en errol nem beszelhetek neki, de arra mar nem emlekszem mit mondtam. Mindenesetre, o abbol, amit mondtam gyanut foghatott , mert egy masik emlekkep szerint apam utotte a “nagyapamat” a konyhaban, s gyakran hallottam az en nevemet. Rettentoen feltem es egy sarokban bujtam meg es sirtam, mikor a nagymamam es az anyukam egyszercsak odajott hozzam es azt mondtak: “kislanyom ez mind temiattad van, ez mind a te hibad”. En azt gondoltam, hogy rajottek mit tettem a szegeny medvevel, ami miatt en magam is buntudatot ereztem, hogy “megoltem a medvet”.
Ez a tortenet tisztan a fejemben van ma. De nem sokkal azutan, amikor tortent valahogy elfelejtettem szinte minden reszleteben, csak egy- ket reszletre emlekeztem, amelyek onmagukban nem tettek lehetove az egesz rekunstrualasat. 34 eves voltam, mire ujra kepes voltam az egesz tortenetre emlekezni. Szoval ezzel a zavarodottsaggal az elmemben, amirol persze semmit sem tudtam, leptem be a tinedzser eveimbe, amikor is fejfajasokat meg mindenfele egyeb “megmagyarazhatatlan” fajdalmakat kezdtem erezni a testemben. Gyenge, beteges, sovany kislany voltam es az otthon tapasztalhato legkor teljesen elkeseritett, szuleim allando csatarozasa, sokszor a rendorok allitottak be ejszaka kozepen, a szidalmazasok es vadaskodasok rank gyerekekre is kiterjedtek, foleg ram, mint az idosebbik lanyra. Az iskolaban es kesobb a munkahelyemen neha sirogorcseim voltak, bar nem voltam rosszhangulatu vagy depresszios. A szuleim valasa utan, anyu keptelen volt felvallalni a felelossegeit, igy egy csomo minden ram harult.
19 eves koromban kerultem kapcsolatban Jehova Tanuival, s nemsokara megkeresztelkedtem. Ugy ereztem valaszt kaptam az elet kerdeseire es vegre jo emberi, csaladi mintakat is lattam, eletemben eloszor. Anyu eleinte ellenezte, de idovel csatlakozott a bibliatanulmanyozashoz es maga is JT lett. De valahogy a csaladi eletunk nem igazan valt nyugodtta, bar valamivel jobb lett, mint elotte volt. Peldaul, ugy ereztem, mindenert en vagyok a hibas, allandoan csak rossz, amit csinalok. A csaladi “beke” fenntartasaert sokat “nyeltem”, mivel ugy ereztem ez a kotelessegem, mint “jo kereszteny lanynak”. A megnovekedett felelosseg felvallalasa es az ezzel egyutt jaro stressz csak tovabbi romlast okozott az egeszsegemben. Egy ido utan voltak bizonyos dolgok, amik elgondolkoztattak, mint peldaul egy szerelmi csalodas, ami sehogy sem illet a kepbe, meg bizonyos cikkeket az Ortoronybol es az Ebredjetekbol kezdtem nagyon is husbavagonak erezni. A gyulekezetekben is volt nehany dolog, ami nem tetszett, foleg a dogmatizmus, pletyka es egymas eletebe valo beavatkozas. A kiadvanyokat nem mindig ereztem eletszagunak, mert csupa jo tapasztalat volt benne, de a kornyezetemben csak ritkan lattam ezeket. De persze en ugy, ahogy otthonrol ezt jol megtanultam, mindenert magamat hibaztatta, es allando buntudatom volt, amit nem nem tudtam mivel megmagyarazni es egyre inkabb talan a predikalassal probaltam kiegyenliteni. Elobb altalanos majd kulonleges uttorokent szolgaltam. Persze ezt csak igy utolag tudom kiertekelni, akkor ezt nem tudtam meg igy atlatni. De akarmit tettem, a rossz erzeseim megmaradtak, es idovel kezdtem depressziossa valni.
De hat el kellett jonnie annak az idonek, amikor a testi gondjaim megalljt parancsoltak es szembe kellett neznem a gyotrelmeimmel. Ez akkor tortent, amikor ferjhez mentem es Veszpremben telepedtunk le 1996-ban. Itt a korabban sikertelennek bizonyulo orvosi kivizsgalasokat ujra kezdtem, eleinte nem sok eredmennyel. Ezido alatt a veszpremi gyulekezetben szamomra addig elkepzelhetetlen, meghokkento folyamatokat kezdtem felfedezni. Pl. egy vent letartoztattak szinte par nappal a nyilvanoseloadasa utan, mert nemi eroszakkal vadoltak a hatosagok. Ezenkivul egy csomo aktiv testver csak ugy elmaradt egyik-naprol a masikra es volt olyan is aki teljes apatiaba esett. A ferjem, aki akkor kisegitoszolgakent volt szamontartva, teljesen osszezavarodott es szobeli es kesobb fizikai eroszakot kezdett alkalmazni felem. A csaladi eletunk egy pokolla valt, nagyon szegyeltem magam, mert ugy ereztem, hogy en is teljesen kifordultam a szemelyisegembol. Ugyanakkor nagyon tehetetlennek is ereztem magam, mert a rossz tapasztalataim alapjan nem igazan biztam a gyulekezeti venekben. Hosszu tepelodes utan megis ugy ereztem, hogy segitseget kell toluk kernem, gondoltam legalabb “kiugrik a nyul a bokorbol”. Talan felesleges mondanom, hogy igazabol nem erdekelte oket a gondom. Nehany udvarias “csaladi latogatas” utan levontak a kovetkeztetest, miszerint a ferjem viselkedese ertheto (bar nem helyes) mivel egy kibirhatatlan felesege van, es ezzel tulajdonkeppen engem tettek felelosse (megint), mert az en viselkedesem kivaltja az eroszakos viselkedest. Semmi konkretumot nekem nem mondtak tanacskent, a ferjemnek sem igazan, azonkivul, hogy megertettek sot meg vigasztaltak is ot. Ez nagyon osszezavart bennunket, meg a ferjem is kiakadt, aki sosem tagadta a viselkedeset, szegyellte es valtoztatni akart rajta. A venek tanacsara pedig csak azt erezhette, hogy megerosodik rossz szokasaiban, mert az agresszio tovabb folytatodott, sot ujabbakkal egeszult ki, amik reszletezesetol most eltekintenek, de maradjunk abban, hogy eleg ok lett volna, hogy a venek komolyan vegyek. De nem csak, hogy nem foglalkoztak az uggyel, meg azt is rossz neven vettek, amikor lemondott a gyulekezeti kivaltsagarol. Szerintuk az “emberi tokeletlenseg” meg nem ok a lemondashoz.
Ilyen es ehhez hasonlo dolgoktol teljesen lebenultunk, tetlenekke valtunk es tanacstalanokka. A pasztori latogatasok eredmenyekent, ami nagyreszt a korzetfelvigyazo altal lett kikenyszeritve, egyre melyebbre kerultunk es olyan vadakkal lettunk “gazdagabbak”, mint a venek ellen forditjuk a testvereket, meg csak bajt okozzunk a gyulekezetben (foleg en). Nagyon szerettem volna tudni vegre, hogy mi a baj velem es igy ugy lattam itt az ido, hogy szakemberhez forduljak, mar csak azert is mert az orvosi vizsgalatok is ezt az utat mutattak. Pszichoterapiara kezdtem jarni, amiert jo nehanyan a gyulekezetben kritizaltak, mert ugy ereztek szegyent hozok Jehova nevere. En csodalkoztam ezen, mert akkoriban egy csomo cikk ezt a megoldast ajanlotta, de ezt a tanacsot valahogy nem sokan ultettek at a gyakorlatba, pedig sokan szenvedtek depresszioban. En nem torodtem mit gondolnak rolam masok, mivel mindig az igazsag megismerese vezerelt, es ebben benne van az onmagunkrol szolo igazsag is. Nem feltem attol sem, hogy mi jon fel a terapia alatt, mert mindig is az volt a filozofiam, hogy az igazsag a legjobb alapja az eletunknek. A terapia alatt a korabban megemlitett tortenet kezdett kibontakozni az emlekezetemben, valahogy a ugy, mintha csak ugy a “semmibol” kerulne elo, igy szamomra teljesen uj volt es sokkolo is egyben. Ahogy a kep kezdett egyre tisztabb lenni, a fizikai tuneteim szepen elmultak egy viszonylag roved ido alatt. Ez nagyon meglepo volt, mert addigra mar 20 eve szenvedtem a nyavalyaktol. Felismertem, hogy a “rossz almok” egyaltalan nem almok voltak, hanem szexualis molesztalas esetei. Mint kisgyermek keptelen voltam ezt megoldani (illetve kiserletet tettem ra a magam gyerekes modjaval), arrol nem is beszelve, hogy a csaladom sem nyujtott erdemi segitseget hacsak nem abban, hogy az emlek lehetoleg minnel melyebbre keruljon. Igy a onkentelenul a tudatalattimba soportem az egeszet, ami akkor a tuleleshez szukseges volt. Bar nem voltak nyugtalanito emlekeim, viszont a testem probalta “elmondani” nekem, hogy valami nem stimmel, csak abbol meg keptelen voltam olvasni. Erdekes modon a gyulekezetben elofordulo visszassagok valahogyan osszhangba kerultek az elmemben lapulo feldolgozatlan serulessel, ami kivaltotta az emlekek elohivasat. A gyulekezetben tortentek a sajat vilagi gyalazkodo, visszaelo, eroszakoskodo, sulyos buntett felett szemet hunyo csaladomra emlekeztettek. Ugy tunt, hogy mindket helyen a bunbak szerepet toltottem be.
Roviden osszefoglalva harom ev alatt a kovetkezo erofesziteseket tettem a helyzetem tisztazasara: kertem korzetfelvigyazok, keruletfelvigyazok segitseget nemi sikerrel. Nehanyan kialltak mellettem, de ennek ellenere a gondjaim nem szuntek meg, sot fokozodtak. Levelet irtam a fiokhivatalnak, s mivel nem kaptam valaszt, a fohivatalnak New Yorkba (az akkori angoltudasommal). Az eredmeny: semmi. Teljesen elarulva ereztem magam, mint ahogyan a csaladomban is. Bar kaptam tamogatast a barataimtol, akik biztak bennem es hittek nekem, de a gyulekezet nagyobb resze lazadokent kezelt (aki csinalja a fesztivalt), tartozkodova valtak velem szemben es bezartak szemeiket a nyomorom elott (mivel akkoriban elvesztettem az allasomat, es az egeszsegi allapotomnak koszonhetoen nem talaltam munkat). De nem erdekelt, mert valahogy mindig az utolso pillanatban ugytunt varatlanul valahogy megoldodtak anyiagi gondjaim, meg kulonben is teljes erommel a gyogyulasomra kellett koncentralnom, ha meg akartam szabadulni “demonaimtol”. Eletemben eloszor igazan boldog voltam, mert megertettem vegre a multban hozott donteseimet, amiket ki tudtam ertekelni az igazi igazsag fenyeben. Ez a folyamat rettenetesen fajdalmas volt, de felszabadito is egyben. Nagyon sokat sirtam azok miatt az ostobasagok miatt, amiket elkovettem a tudatlansagomban. Lassan, de biztosan megszabadultam a depresszios erzesektol, onvadtol, mivel sikerult megtalalnom a gyokereit a gyermekkoromban es neveltetesemben.
De nem csupan a szemelyisegemben ment vegbe egy valtozas. Eleinte meg remenykedtem abban, hogy hatha most majd meghallgatnak, figyelembe vesznek, belatjak, hogy nem csak hisztiztem, de sajnos csalodnom kellett. Csak a regi felelmektol es betegsegektol szenvedo enem volt megfelelo tagja a gyulekezetnek, mert azt jol ki lehetett hasznalni, mar ugy is megszokta. Es a legrosszabb az volt, hogy en magam ezt nem is ereztem, annyira hozzaszoktam mar a terhek cipelesehez. De ahogy az ujonnan megszerzett ismeret fenyeben kezdtem vizsgalni a bibliai tanitasokat egy masfajta kovetkeztetesre is jutottam. Meg kell mondjam, hogy a Biblia oriasi eroforrasnak szamitott, ugy kezdtem erezni, mintha minden szavat hozzam irtak volna. Ez valosaggal megmentett az ongyilkossagi gondolataimtol is. Ezeknek az ismereteknek birtokaban felul kellett vizsgalnom a vallasszervezetet is ahova tartoztam. Csodalatosnak mondhato gyogyulasom, amely szoros osszefuggesben volt a gyulekezettol jovo sokk hatassal elgondolkoztatott a Mate 24:24 versen, miszerint hamis profetak tesznek csak csodakat a veg idejen. Ebbol a gondolatbol kiindulva, ketelkedni kezdtem a tanitasokban, amik az Ortornyon keresztul jottek. A szervezet kepviseloben eleinte megingott bizalmam teljesen elveszett es nem tartottam megbizhatonak azt a modot sem, ahogyan ertelmeztek a Bibliat. A multbeli tapasztalataimbol kovetkezteteseket vontam le, miszerint sokkal jobban kellett volna hallgatni a lelkiismeretem szavara, tobb idot kellett volna szemelyesen a testverek “jo tarsasaga” nelkul toltenem, figyelnem kellett volna a testem jelzeseire. Ha nem jo erzeseink vannak annak legtobbszor oka van, es nagyonsokszor az az oka, hogy valamin valtoztatnunk kellene. Ezenkivul, ma mar nem tartom egeszsegesnek, hogy a jelen kivansagait es szuksegleteit egy bizonytalan jovobe toljuk el. A multon nem tudunk valtoztatni, a jovo meg nem jott el, a jelen, ami igazan a mienk. Ezeket a gondolatokat Ekhart Tolle: A Most hatalma cimu konyveben olvastam. Ha tulzottan csakis a jovore koncentralunk, igazabol csak kepzelodhetunk es vagy jobbnak vagy rosszabbnak kepzeljuk el, mint ami valojaban fog tortenni, igy csak az abrandozasaink csalodasokhoz, mig a negativ gondolkodas aggodalmakhoz fog vezetni nagyon gyakran, ami csak tovabbi gondokat fog okozni a jelen napjainkban. Ugy erzem, hogy a Tarsulat kiadvanyai sokkal inkabb szorgalmazzak a kivansagok eltolasat a jovobe, ami sulyos gondokat okoznak az egyes szemelyeknek. Ezeket a problemakat aztan szepen besoprik a szonyeg ala, lazadonak vagy hitahagyottaknak kialltva ki oket, s nem tartjak szuksegesnek, hogy kozzetegyek az ilyen tapasztalatokat a kiadvanyokban. Itt nem szeretnem kissebbiteni az egyes egyen felelosseget a dologban de a tarsulat maga idezi elo reszben a problemakat a Biblia egyoldalu ertelmezesevel, de ezert soha nem vallalja a felelosseget, annak a szemelynek, aki nem ert vele egyet, soha nem lehet igaza. Pedig mennyire mast mutatnak a bibliai tortenetek, mar abbol a szempontbol, hogy Jehova gyakran adott igazat olyan szemelyeknek, akik sokszor egymaguk fordultak ellene az akkori vallasi elrendezesnek. Ennek ellenere a modernkori szervezet ugy tunik buszken felistennek kepzeli magat, nem tanulva meg abbol a konyvbol sem, amit o maga is szentnek kiallt ki. Ezert en szemely szerint ugy ereztem, hogy a gyulekezet annyira biztonsagos hely, mint a zsido vallas i.sz 70 elott , amikor is elpusztult Jeruzsalem. Igy hosszas kuzdelem utan megszakitottam a kapcsolatomat a gyulekezettel, reszemrol lezartam ezt a szegyenletes ,egyoldalu kommunikaciot. Azota a sajat jozan paraszti eszemre es lelkiismeretemre tamaszkodok es sokkal boldogabb az eletem. Nem epitek a jovore, igyekszek a minden nap gondjaival birkozni (eleg minden napnak a maga baja). Valahogy megis pozitivabban allok a jovohoz, amellyel sokkal tobb jo eredmenyt ertem el.
Nem vadolok senkit sem a tortentekert es a felelosseget sem vallalom fel masok tetteiert. Ezert mindazok az emberek, akik csak sirankoznak, masokat vadolnak es bajt okoznak kikerultek az eletembol az en tudatos donteseimnek koszonhetoen. A ferjemtol elvaltam, az anyukamnak egy levelben adtam tudtara az allaspontomat, aminek eredmenyekent nem kivanja tartani velem a kapcsolatot a tovabbiakban. Barmilyen fajdalmas is volt egy teljes fordulatot vennie az eletemnek, egyszeruen ugy ereztem elvi okokbol nem azonosulhatok azokkal a nezetekkel, amiket a JT gyulekezetben tapasztaltam es kulonben sincs szuksegem “energiavampirokra”, megha a csaladom tagjai is. Nem volt konnyu, de vegulis el kellett dontenem, hogy a betegsegben es nyavalygasban akarok elni, vagy onallo, fuggetlen felnott emberkent. Nem lehetek tagja egy szervezetnek csak a barataim kedveert (akiket nagyon hianyolok) vagy erzelmi szuksegletbol. Jelenleg nem sok ember van korulottem, de azok megbizhatoak.
Akkoriban meg nem is tudtam milyen mas egyeb “teokratikus” titkok leteznek, mert csak evekkel kesobb vitt ra a lelek, hogy begepeljem a google keresobe a Jehova tanui nevet. Igy ertesultem a tarsulat ENSZ-el valo kapcsolatarol es ismertem meg a Silentlamb szervezetet, akik olyan dologrol irtak, ami meg a sajat keserves tapasztalataim utan is hajmeresztonek tunt. A megbecstelenitesi esetekrol van szo, ami eppen az ido tajt kezdett felszinre jonni, amikor en is tapasztaltam a gondjaimat. Az angolul tudok elolvashatjak az elettapasztalatokat, akiket erdekel. Amikor ezeket olvastam, teljesen belebetegedtem. Ma mar nem tudom elkepzelni, hogyan lehettem valamikor tagja egy olyan szervezetnek, amelyik ilyen sulyos kihagasokat megtur, sot tamogat. Igy jobban megertettem miert tamogattak az elkovetot es miert vadoltak az aldozatot az en sajat esetemben. En nem hiszem azt, hogy ezeket a sulyos bunoket el lehet takarni egy vallasos mazzal es azt sem, hogy Jehova helyesli ezt a vallast.
T.Cs.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)